|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziA túlvilág szülötteSepsi László
The Unborn – amerikai, 2009. Rendezte és írta: David S. Goyer. Kép: James Hawkinson. Zene: Ramin Djawadi. Szereplők: Odette Yustman (Casey Beldon), Gary Oldman (Rabbi Sendak), Cam Gigandet (Mark Hardigan), Meagan Good (Romy), Jane Alexander (Sofi Kozma). Gyártó: Rogue Pictures / Platinum Dunes / Phantom Four. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 84 perc.
A melodramatikusra hangolt tinihorror meglehetősen modoros programdarabjának (Láthatatlan) elkészítése után David S. Goyer továbbra sem merészkedik távol a kísértetfilm műfajától. Goyer pályája számos másodvonalbeli forgatókönyvtől (Kickboxer 2, Demonic Toys) ívelt az új évezred képregényfilm-szkriptjein át (Penge-sorozat, Batman – Kezdődik!), a rendezésig, ám utóbbiban ezidáig nem teljesített túl meggyőzően – gondoljunk akár a Penge-trilógia záródarabjának visszás fogadtatására, akár az említett Láthatatlanra.
Ezen a tendencián A túlvilág szülötte sem változtat számottevően. A hősnő és az őt kísértő, gyermek-alakban megjelenő démon párharcának – meglepő módon –az összetákolnak tetsző forgatókönyv jelenti a leggyengébb pontját: mintha Goyer az amerikai kísértetfilm-hagyományok és a kortárs japán kaidan-történetek vívmányait próbálni szintetizálni, sikertelenül. Előbbit a gyászruhába bújt démoni kisfiú és a kezdeti szubjektivitás – lásd: Az ártatlanok –, utóbbit pedig egy régi filmtekercs által kínált médiareflexió és a szaggatott mozgású látomások képviselik. Bár e motívumok összességében magukban hordozzák egy életerős hibrid lehetőségét, működőképes történet nélkül nem nyújtanak többet egy másfél órányi utánérzéshalmaznál. Néhány ötletes maszkon és rutinosan elhelyezett sokkeffekten kívül A túlvilág szülötte nem kínál sok látnivalót. Gary Oldman is csak annyi időre tűnik fel, hogy a néző elgondolkodjon azon, vajon hogy került ide, a főszerepet alakító Odette Yustman pedig egyike napjaink azon ifjú sikolykirálynőinek, akik elődjeikkel szemben csupán fehérneműben játszott jeleneteikkel képesek izgalmat csempészni a moziterem hűvösébe.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1199 átlag: 5.44 |
|
|
|
|