KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Végrehajtók

Sepsi László

Repo Men – amerikai, 2009. Rendezte: Miguel Sapochnik. Szereplők: Jude Law, Forest Whitaker, Liev Schreiber. Forgalmazó: Universal. 115 perc.

 

Az Eric Garcia (Trükkös fiúk) regényéből készült Végrehajtók újabb bivalyerős disztópia, amely a Daybreakers – A vámpírok korának víziójához hasonlóan egyetlen központi metaforában (mesterséges testrészek törlesztési részletei miatt eladósodott fogyasztók levadászása) találja meg a gazdasági világválság tömegfilmes leképezésének lehetőségét. Habár a rendszerrel szembekerülő „repo man” története a regényeredetihez képest számos változtatáson ment keresztül – az író közreműködésével készült forgatókönyv kiegyenesítgeti a fragmentált kronológiát, teljes egészében elhagyja a főhős jellemrajzának szempontjából központi szerepet játszó háborús élmények párhuzamos cselekményszálát és az eredeti sötét noir-romantikában úszó zárlatát jóval cinikusabb csattanóra cseréli –, a szükségszerű egyszerűsítések ellenére a Végrehajtók filmverzióban sem barátságosabb látomás Garcia zaklatott prózájánál. Az említett vámpírdisztópia forradalmi hevületével szemben a Végrehajtók egyik verzióban sem kecsegtet valódi feloldozással: a 451 Fahrenheitet, Gilliam Brazilját, és ezek további leszármazottait idéző cselekményséma mind a regényben, mind pedig a filmben a modern disztópiák (Szép új világ; 1984) elemi keserűségét torzítja elviselhető mértékűvé egy-egy posztmodern csavarral, de az távol áll tőlük, hogy a rendszer megváltoztathatóságát akár csak egy pillanatra is komolyan fontolóra vegyék. Miguel Sapochnik filmje egy ponton képes a regény ötletességét is felülmúlni: a „blokkolás” fogalmán keresztül a szexualitást, a fogyasztást és az eltárgyiasodást egyetlen motívumban közös nevezőre hozó, az eredetiben nem szereplő kulcsjelenet az egyik legszebb szimbolikus képsor, amely társadalomkritika címén manapság vászonra került – és amely bőven kárpótol a főhős jellemének leegyszerűsítéséért.

Extrák: Audiókommentár a rendezővel és a forgatókönyvírókkal; két kisfilm; kimaradt jelenetek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10351