KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hortobágy

Czirják Pál

Magyar, 1936. Rendezte: Georg Höllering. Szereplők: Cinege János, Cinege Jánosné, Kányási István, Szincsák Margit. 82 perc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet.

Ritka esemény a hazai dvd-kiadásban, amikor egy 1945 előtti alkotás felújítva, gondosan összeállított háttéranyagok kíséretében lát napvilágot. Georg Höllering most megjelentetett Hortobágya a Filmintézet gondozásában ilyen kivételes darab. Felújított kép és hang alatt ezúttal természetesen nem tökéletesen megtisztított, steril képet és stúdióminőségű, többcsatornás hangsávot kell érteni, inkább annak a filmélménynek a helyreállítását, amelyben a korabeli nézőnek lehetett része. Itt persze rögtön pontosítanunk kell. A harmincas évek magyarországi mozilátogatója ugyanis nem egészen ezzel a művel találkozott, mivel azt a cenzúra csak jelentős csonkításokkal engedte vetíteni. Nyugat-Európában viszont a teljes változat került a közönség elé, majd évtizedekkel később ebből küldött egy kópiát a Magyar Filmarchívumnak is maga a rendező. És szerencsére ezt a verziót tartalmazza a jelen kiadvány.

Több szempontból is egyedülálló mű a Hortobágy. Osztrák születésű rendezője úgy érkezett kamerájával az Alföldre, hogy egyáltalán nem beszélt magyarul, mégis hitelesebben jelenítette meg a tájban élő ember mindennapjait, mint a korszak sok más munkája. A harmincas évek magyar filmjét úgyszólván érintetlenül hagyta az irodalomban ekkortájt kibontakozó – a vidék felfedezésének igényét megfogalmazó és a parasztság felé szociografikus érdeklődéssel forduló – népi mozgalom, Hölleringet azonban mintha éppen ez ihlette volna meg.

Különleges volt az a munkamódszer is, amellyel a rendező választott témáját megközelítette. Két éven keresztül, több fázisban forgatta le filmjét. Először jó ideig néprajzi és természeti felvételeket készített, és csak ezt követően érezte szükségét annak, hogy valamiféle történetre fűzze fel a megörökített motívumokat. Ekkor kérte fel Móricz Zsigmondot a cselekmény alapjául szolgáló elbeszélés megírására, majd vette fel végül az ily módon kitalált jeleneteket. Rendhagyó megoldásnak számított továbbá, hogy Höllering hivatásos színészek helyett amatőrökre bízta a figurák megformálását. Az amatőr szereplők alakításának darabossága persze egyfelől zavaró is lehet; másfelől azonban például Móriczot éppen ez a rendezői elképzelés állította a produkció mellé.

Hölleringet az alföldi táj és a csikósok életformája iránti rajongása, valamint a dokumentarizmus korai példáinak – mindenekelőtt Flaherty Nanukjának (1922) – tisztelete vezette. Alkotásában a pusztai ember életének eseményeit a természet körforgásának állomásai – születés és halál képei – keretezik. Éppen e holisztikus szemlélete és a paraszti élet elkötelezett ábrázolása miatt válhatott a Hortobágy később hivatkozási alappá Szőts István számára.

Extrák: Georg Höllering és a Hortobágy – Szekfű András és Fazekas Eszter beszélgetése; Andrew Hoellering emlékezik; angol és német felirat a filmhez és az extrákhoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11670