KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Kegyes hazugság

Kránicz Bence


The Good Lie – amerikai, 2014. Rendezte: Philippe Falardeau. Szereplők: Arnold Oceng, Reese Witherspoon, Emmanuel Jal. Forgalmazó: Pro Video. 110 perc.

 

 

Ritkán sül el jól, ha a hollywoodi producerek a társadalmi problémák iránt érzékeny, felelősségteljes amerikai nagybácsik szerepében tetszelegnek, nyilvánosságot biztosítva elnyomott népcsoportoknak vagy a mindennapi túlélésért küzdő megnyomorítottaknak. Az eredmény ilyenkor általában giccses hatásvadászat, mert a bonyolult és nehezen feltérképezhető valós viszonyok bemutatása helyett a stúdiók szempontjából kézenfekvő és egyszerűbb könnyes melodrámába fordítani a történetet.

A szudáni polgárháborúban elárvult és menekülni kényszerülő, nuer és dinka származású emberekről szóló Kegyes hazugság is jobbára a bevett sablonok alapján készült. Azonban érezhető, hogy a kanadai rendező, Philippe Falardeau (Lazhar tanár úr) folyamatosan próbált egyensúlyozni a készen kapott dramaturgiai fordulópontok – az otthoniaktól vett fájdalmas búcsú, az Újvilágba érkező hősök első, olykor komikus megpróbáltatásai, a gyökértelenség és a honvágy szorongató élményével való szembesülés – és a keresetlen, nyersebb és őszintébb pillanatok bemutatása között. A filmet hitelesíti, hogy a főszerepekben valóban a szudáni Elveszett Fiúk nemzedékéhez tartozó, fiatalon Amerikába érkezett afrikaiakat láthatunk, köztük több egykori gyerekkatonát – ennek az információnak a birtokában hirtelen súlya és tartalma lesz minden, egyébként szokványosnak ható mondatnak a megváltásról, újrakezdésről és a múlt elengedéséről. A nehéz sorsukat arcukon, testükön hordozó főhősök mellett óhatatlanul idegennek és feleslegesnek tűnik Reese Witherspoon sztárjelenléte, ám a színésznő és a forgatókönyv javára írható, hogy a menekültek beilleszkedését segítő kansasi szociális munkás karaktere dicséretesen a háttérben marad, a kezdeti távolságtartásból együttérzésbe forduló, teljesen közhelyes érzelmi út ábrázolása pedig nem okoz gondot Witherspoon számára.

A film égetően aktuális témája ellenére szinte láthatatlan maradt, és hamar megbukott az amerikai mozipénztáraknál. Fájlalhatjuk, hogy Magyarországon csak dvd-n jelenik meg, mert a bevándorlás, a menekültek problémájának bemutatása miatt nagyobb figyelmet érdemelne, annak ellenére, hogy újfajta megközelítésnek vagy eredeti látásmódnak nyomát sem lelni benne. Az alkotók visszafogottsága és valódi segítő szándékuk miatt ugyanakkor mégsem érdemes bosszankodni a felületes jeleneteken vagy klisés megoldásokon – a nemes cél mellett ezek valóban kegyes hazugságoknak tetszenek.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12397