KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Miért én?

Strausz László

De ce eu? – román, 2015. Rendezte és írta: Tudor Giurgiu. Kép: Marius Panduru. Zene: Viktor Chouchkov. Szereplők: Emilian Oprea (Panduru), Mihai Constantine (Codrea), Andreea Vasile (Dora), Liviu Pintileasa (Ionut). Gyártó: Chouchkov Brothers / Libra Films / Cor Lenis Films. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 125 perc.

 

A kilencvenes években az ENSZ és az Unió háborús bűnök vádja miatt gazdasági embargó alá vette Szerbiát. A blokád kijátszása a környező országok szervezett bűnözői csoportjainak egyik legfontosabb bevételi forrásává vált, így például csak Romániából sok tízezer tonna kőolajat szállítottak a szomszédba. Ezek a tranzakciók a titkosszolgálatok védelme alatt álltak, majd a szolgáltatásért cserébe számos politikus kampányát finanszírozták a bevételekből.

Tudor Giurgiu valós eseményeken alapuló Miért én? című filmjének főhőse, Christian Panduru egy fiatal, naiv de ambiciózus bukaresti ügyész, akit főnökei egy ilyen korrupciós ügy gyors felgöngyölítésével bíznak meg. A paranoia-thriller műfaji szabályainak megfelelően azonban a történetben semmi és senki sem az, aminek látszik. Legmagasabb politikai körökig vezető szálak, gátlástalanság, cinizmus és manipuláció ellenszelében Panduru fokozatosan döbben rá arra, hogy ebben a játszmában az igazság kiderítése senkinek nem áll érdekében.

A film magabiztos és öntudatos módon használja az egyre kiismerhetetlenebb ügybe fokozatos belecsavarodó, joggal paranoiás ügyész karakterének műfaji elemeit (többek között Coppola Magánbeszélgetések-je is megidéződik abban a jelenetben, ahol a poloskát kereső főhős őrjöngve tör-zúz saját lakásában). Egyenletesen magas színvonalú színészi alakításoknak és feszes ritmusának köszönhetően a Miért én? izgalmas zsánerdarab, amelynek a konkrét korrupciós ügyekre való tekintettel még politikai gesztusként is fontos szerepe van.

Mióta Románia csatlakozási tárgyalásain a kora kétezres években az EU feltételként szabta a mindent átható korrupció elleni harcot, a látványos antikorrupciós ügyek a belpolitikai leszámolások eszközeivé is váltak. Erről a összetett játszmáról, illetve az állam, a néhai államszocialista titkosszolgálatok és az új vadkapitalista bűnözői csoportok genealógiájáról Kelet-Európában annak ellenére még nem sok thriller készült, hogy ez a történet – még ha eltérő formában is, de – a térség országainak közös tapasztalata. Nemzetközi viszonylatban a műfaji vetélytársaihoz képest alacsony költségvetésből készült film, amely egyes pontokon kifejezetten tévés hatást kelt, talán nem fog átütő sikert aratni, de a regionális sikerre és nézőkre joggal számíthat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12470