KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Kánikulai délután

Czirják Pál

Dog Day Afternoon – amerikai, 1975. Rendezte: Sidney Lumet. Szereplők: Al Pacino, John Cazale, James Broderick, Charles Durning. 124 perc. Forgalmazó: Warner / ProVideo.

 

Az 1975-ben készült Kánikulai délután – az 1973-as Serpico után – Sidney Lumet és Al Pacino második közös munkája volt. A megtörtént eseményeket feldolgozó, érzékeny társadalmi kérdéseket feszegető, feszült bűnügyi film szinte teljes cselekménye egy rablók, majd rendőrök által ostrom alá vett bankfiókban és környékén játszódik, az elbeszélés azonban egy percre sem veszít intenzitásából. Igaz, már a 12 dühös ember (1957) óta tudhatjuk, hogy Lumet rendkívüli találékonysággal épít fel akár egyetlen szűk térben is összetett konfliktusokat. Gondosan megírt, de a szükséges pillanatokban rugalmasan kezelt forgatókönyv és jó érzékkel kiválasztott színészek – „csupán” ennyi Lumet titka; és ahogy Henry Fonda körül felszikrázik a levegő a 12 dühös emberben, úgy Al Pacino játéka a Kánikulai délutánban szintén visszaigazolja, hogy a rendező immár másodszor döntött mellette.

A Kánikulai délután tehát igazi klasszikus, amely ezúttal Blu-ray-en is filmtörténeti súlyához méltó formában jelent meg. A kép tiszta és részletgazdag, miközben a digitalizálás során nem dolgozták meg jobban az anyagot a kelleténél. Így például megőrződött az operatőr, Victor J. Kemper által alkalmazott naturalisztikus megvilágításból eredő nyersebb színvilág és a helyenként erősebb szemcsézettség. Az eredeti hangsáv is szépen szól; a magyar szinkron – bár a régi iskolát képviseli – ebben az esetben kissé vérszegényre sikerült. Az extrák mennyisége és minősége azonban bőségesen kárpótol ez utóbbi hiányosságért.

Extrák: A film kapott egy teljes rendezői audiokommentárt, amelyből az előkészítés és a forgatás minden részletére fény derül. Ha esetleg ez nem lenne elegendő, találunk a lemezen egy négy részre osztott, közel egyórás, magyarul is feliratozott dokumentumfilmet, mely többek között a forgatókönyvíró, a producer, a fontosabb szerepeket játszó színészek és a rendező megszólaltatásával rekonstruálja lépésről lépésre e mestermű megszületését. Ennek első fejezete a történet megtalálásának és filmre írásának titkaiba avat be, a második a szereposztás miértjeit és a forgatást megelőző próbafolyamatot járja körül, a harmadik magát a forgatást mutatja be, míg a negyedik a vágást és az elkészült mű fogadtatását. Az utólagos reflexiókat két korabeli anyag, egy rövidebb werkfilm és egy eredeti mozielőzetes egészíti ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12558