KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

„Big Zbig”

N. N.

Zbigniew Rybczynski retrospektív sorozata a BBS Toldi Moziban 1996. szeptember 27-30. A BBS Toldi Estéje és a Budapesti Lengyel Intézet közös rendezvénye.

Zbigniew Rybczinski (1949. Lodz) Tangó című filmjére 1983-ban Oscar-díjat kapott az animációs rövidfilm kategóriában. Ezzel a díjjal végérvényesen szakított a hivatalos filmrendezői pályával, amit igazából el sem kezdett soha. Amerikába költözve csak videóműveket készített.

Rybczynskinek már a korai filmjeit is videó nélkül csinált videóműveknek tekintik sokan, pályájának egészét jellemzi, hogy az esztétikai értékek és a technológiai újítások egymásból fakadnak.

Előbb festőnek tanult, majd részt vett a Filmes Formai Műhely (Warsztat Formy Filmowej) történelmi avantgárd csoportban és animációs filmeket csinált. Később klipeket készített – többek között – az Art of Noise-zal, Mick Jaggerrel, feldolgozta Ravel Boleroját és A Patyomkin páncélos lépcsőjelenetét. Legújabban a „magas érzékenységű elektronikával” kísérletezik. Nemrég egy berlini nemzetközi experimentális filmközpont létrehozásával bízták meg.

„Anélkül, hogy eldobnánk a múltat, nem élhetünk”, vallja Rybczynski, aki munkahelyén valamikor a Szolidaritás Alapító Bizottságának vezetői között volt, s míg odahaza a „politikai”, az új világban az „esztétikai cenzúra” elvárásaival szembesülve dolgozik. Budapesti jelenléte igazi szenzáció.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=351