KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vörös sarok

Takács Ferenc

 

A film ún. „mondanivalós” hollywoodi termék, azaz a nálunk annak idején szocreál változatban dívó didaktikus-propagandisztikus sematizmus pontos amerikai tükre és mása. Magánérdekű szála természetesen férfi-nő történet, a kommunista Kínában gyilkosságért bíróság előtt álló amerikai ügyvéd-üzletember és kijelölt védője, a fiatal kínai jogász-asszony kapcsolatának az alakulásrajza, ellenséges közönytől a szerelemig (illetve valami szerelem-féléig). Közérdekű szintje persze a népi Kína, pontosabban az a kérdés, hogy milyen képet fessen Amerika magának utolsó kommunista, egyben lendületesen amerikanizálódó nagyhatalmi riválisáról, s mit is kezdjen ennek a képnek a jegyében Kínával. Ezért van, hogy sok mindent megtudhatunk a filmből a föld eme vörös szegletéről, például azt, hogy Kínában a színfalak mögött komoly harc folyik az amerikai szabadpiaci demokráciát meghonosítani kívánók és az ugyanezt ellenzők között. Közben látjuk a magányos férfihőst, a derék átlagamerikait, aki példaadó bátorsággal kényszeríti rá a népi bíróságot, hogy – ha már angolszász jogi normákat, az ártatlanság vélelmezését és hasonlókat nem ismer – legalább a saját törvényeit tartsa be az eljárás során. A krimi innen már a „tárgyalótermi dráma” szokványai szerint pereg tovább, melynek során az ügyvédnő – védence példájára és hatására, illetve a védence irányában ébredő rokonszenvével egyenes arányban – egyre inkább felismeri a nyugati jogrend fölényét a kínaival szemben. Az amerikai végül megússza a dolgot, mert a háttérben folyó nagypolitikai érdek-játszmában fordulat áll be, s így kiderülhet ártatlansága. Tökéletesen kiszámítható szériadarab a végeredmény. Annak viszont hibátlan: érdekes pekingi életképek, izgalmas üldözéses jelenetek, börtönmélyi szörnyűségek, valamint finoman kulturált színészi játék és intimusan érzékeny kamerakezelés teszik nézhetővé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/04 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3678