KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tengeralattjáró

Kovács András Bálint

 

Ez a film nem a fasiszta fenevadról szól, hanem német katonákról. Nem a náci hadvezetésről, hanem kipróbált, dolgukat értő, precíz szakemberekről. Nem a német hadigépezetről, hanem a német hadigépekről. Ha a film mondandóját egy rossz viccben össze lehetne foglalni, akkor valahogy így hangoznék: Mi a különbség a fasizmus és a sztálinizmus között? Az, hogy a Volkswagen még mindig megy. Tengeralattjárónk hősei nincsenek oda Hitlerért, a „dagadtat” (Göringet) meg egyenesen utálják, viszont feltétel nélkül bíznak a német iparban és szakértelemben. Nem sokat foglalkoznak az ideológiai neveléssel, viszont jókedvűen éneklik ellenségeik katonadalait, és a Lili Marleen helyett francia sanzonokat hallgatnak. Feladatukat egy zokszó nélkül teljesítik, az ellenséget nem kímélik – hagyják odaveszni a fuldokló angol tengerészeket –, de a profi gőgjével vetik meg azokat, akiktől a parancsokat kapják. Más világban élnek, mint azok: akiktől a parancsokat kapják. Más világban élnek, mint azok: a profizmus és a minőség nemzetek és ideológiák feletti világában. Szakértelmük és a német technológiai perfekcionizmus segítségvel minden helyzetből megmenekülnek, csak egyet nem élnek túl: az ünneplést és a díszmenetelést. Itt már védtelenek a „Tommyk” repülőivel szemben, mert ez már politika és ideológia.

A film – mely igen izgalmasan, bár az akciófilmek sokszor lapos sablonosságával van elkészítve – letörülhetetlenül hordja magán a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján születő professzionalizmus-kultuszt, technokrata-pragmatista yuppie – szemléletet. Minden ideológia halandzsa, a szakértelem és a pontosság rejti az emberi minőségeket. A rendező kínosan vigyáz, hogy a szakszerűséghez intézett ódája ne váljon a fasizmus felmentésévé, és kétségtelenül ügyesen egyensúlyoz ezen a keskeny pallón. (Szinte nem látni a filmben náci szimbólumokat, a zászlókat is gondosan lekötötték, hogy ne lobogjanak. (Megpróbálja átmenteni azt, ami átmenthető a háborúból a német identitástudatba. Az, hogy Thomas Mann és Albert Einstein helyett a német gépészmérnökökkel próbálkozik, nem tisztességtelen és nem is tévedés, csak egy kicsit lapos. De ami igaz, az igaz: a Volkswagen még mindig Volkswagen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4405