KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

9

Alföldi Nóra

– amerikai, 2009. Rendezte: Shane Acker. Írta: Shane Acker történetéből Pamela Pettler. Zene: Deborah Lurie. Vágó: Deborah Lurie. Gyártó: Focus Features / Relativity Media / Starz Animation / Tim Burton Productions. Forgalmazó: Budapest Film. Szinkronizált. 79 perc.

A 9 címet viselő fantasy kilenc darab robotizált babzsákbaba megpróbáltatásairól mesél: az alapszituáció azonban ne tévesszen meg egyetlen báránylélekért küzdő szülőt sem. A gigantikus lencséken át pislogó cuki figurák ugyanis az emberiség utolsó képviselői az apokalipszis után magányosan rozsdásodó földbolygón (mindjárt az első öt percben láthatunk is egy oszladozó holttestet). A világvégét a terminátori jóslat okozta: egy szuperrobot, mely – a heraldikai szimbólumok sugallata szerint – egy fasiszta-milicista államhatalom kezeibe került, s miután a homunculus agresszív öntudatra ébredt, az általa gyártott vas-szörnyetegek segítségével minden élőlényt elpusztított, lerombolt, lakatlan városokat és egy rakás ócskavasat hagyva maga után.

Shane Acker saját 2005-ös rövidfilmjét Tim Burton és Timur Bekmambetov segedelmével hizlalta nagyjátékfilmmé, a már meglévő, pazarul kidolgozott olaj-szagú rozsdamarta közegbe ügyesen csempészte be a kortárs animáció csapásirányainak kérdéseit: gép és lélek – embervezérelt gép által megalkotott lélek kontra kétkezi mechanikus munka problematikáját. Ezek a motívumok azonban csak aprócska lábjegyzetek a műben, a hangsúly a szeretnivaló, számokkal jelölt, ám aprólékosan kidolgozott figurákon van, akik kiválóan működnek együtt a szépen koreografált akciójelenetekkel és a végletesen sötét történettel. Üdítő színfolt ez a Pixar-gépek uralma alatt, feszültebb és brutálisabb, nem lesz belőle Happy Meal menü-játék – ám annál nagyobb esélye van mindenféle kult-státuszokra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10116