KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás

Tüske Zsuzsanna

SOS Love – magyar, 2011. Rendezte: Sas Tamás. írta: Agnes Fernandes és Csikesz Jufit. Kép: Miklauzic Márton. Szereplők: Hujber Ferenc (Tomi), CJ Thomason (Griffin), Árpa Attila (Ricsi), Christine Kelly (Zoja), Kovács Patrícia (Betti). Gyártó: SOS Love / Eastlake Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. 100 perc.

Az S.O.S szerelem és a 9 és fél randi után Sas Tamás újabb szerepjátékra és szerelemszerző szélhámosságra épülő romantikus komédia szülőatyja lett. Az előbbi alkotás folytatásának szánt S.O.S. Love számára azonban a kiváló anyagi háttér biztosítása mellett az idegenből importált, megfáradt fényű hollywoodi sztárok (Daryl Hannah, Billy Zane) bevetése is kevésnek bizonyult, nem beszélve a 3D-technikáról – szépreményű újszülött helyett végül félresikerült hibrid került a koprodukciós pénzen vett bölcsőbe.

A történet egyik frontján álló hármas, egy randiszervíz tagjai azt a megbízást kapják egy tehetős, orosz maffiafőnök-gyanús figurától, hogy hajtsák fel magányba, duzzogásba és egész napos tévénézésbe menekülő húgának az egyetlen férfit, akitől felfelé görbül a szája. A feladatot nehezíti, hogy a vágytárgy egy valódi, amerikai filmsztár, ám a csetlő-botló trió végül megoldást talál az ügyre. Egy bérelt hasonmás beszállításával könnyedén áthidalják a problémát, csupán azt nem tudják, hogy valójában az eredetit kapták, aki minden áron le akarja forgatni Magyarországon félbehagyott filmjét.

A legújabb darab alapján is elmondható, hogy az S.O.S. romkomok alkotói hőseiknél is kevésbé riadnak vissza a könnyű szélhámoskodástól, hiszen már a 2007-es S.O.S. szerelem esetén is vékony jégen táncoltak, amikor szemrebbenés nélkül lekopírozták a hollywoodi előd, a Randiguru alapötletét. Ezúttal álomgyári termék helyett hazaira esett a választás: a motívumkészlet átvételével végül a Valami Amerika 2. márkajelzését cserélték sajátra. Tanulságként tehát Sas Tamás legújabb filmjéből nem csak azt tudjuk meg, hogyan lépheti túl az egy jelenetre jutó reklámok mennyisége többszörösen a poénokét, de az is kiderül, hányféle dimenziója lehet a kínosság fogalmának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10942