KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az embervadász

Kovács Marcell

Manhunter – amerikai, 1986. Rendezte: Michael Mann. Szereplők: William L. Petersen, Kim Greist, Joan Allen. Forgalmazó: Mirax. 117 perc.

Amikor Graham nyomozó felkeresi hófehér cellájában Hannibal Lecktort (ebben a filmben nem Lecter), a párbeszéd alatt a szereplők arcát váltogató kép Grahamet is rácsok mögött láttatja, a pszichopata sorozatgyilkos tükörképeként. Michael Mann remekművének központi témája az a rettenetes felismerés, ahogy a gyilkost hajszoló nyomozó felfedezi a saját magában rejtőző szörnyeteget. Grahamnek profilozóként azonosulnia kell a gyilkossal, az áldozatok fotóit és családi videóit bámulja, a képek alapján igyekszik megismerni a gyilkos személyiségét. Mann bravúrosan vonja be a nézőt ebbe a folyamatba. Az erősen stilizált képi világ, a hirtelen vágások, a vakító színek és a fenyegetően morajló szintetizátorzene (Iron Butterfly) beszippant a film valóságába. Az érzékszervi receptorok megbolondulnak, a bizarr állatkórházi jelenetben az alvó tigrist simogató kéz látványának hatására szinte érezzük a selymes szőr tapintását és a vadállat leheletének melegét.

Az embervadásznak négyféle kópiája elérhető a nemzetközi dvd/Blue-ray forgalmazásban, ezek hosszban alig párperces eltérést mutatnak, fontos és kevésbé fontos rövid jelenetekben különböznek. A most megjelent változat megegyezik a hét évvel ezelőtti hazai kiadással (Petersen magyar hangja a Helyszínelőkben is hallható Forgács Péter). Aki teheti, őrizze meg a mozikópiával azonos régi tévés, videós verziót (Sörös Sándor szinkronjával). A most megjelent változat tompít a film élén, tartalmaz ugyanis egy lényeges plusz-jelenetet, amelyben Graham a feleségével kapcsolatuk fontosságáról elmélkedik a szállodában, és ezzel a film a normalitás felé húz. Kimaradt viszont a nyomozó zavart lelkivilágának megértéséhez kulcsfontosságú monológ a gyilkos iránt érzett szimpátiájáról („Gyerekkorában kezdődött… Vérzik a szívem azért a gyerekért, valaki szörnyeteget csinált belőle”). A borítókép becsapós, a gyilkos mellkasnyi Vörös sárkány-tetoválását Mann túl harsánynak találta, és az utolsó pillanatban minden felbukkanását kiirtotta a filmből, ennek ellenére sok külföldi kiadás is ezt a képet szerepelteti a dobozon. Az viszont kifejezetten a hazai forgalmazó trehánysága, hogy az ismertető szöveg Fogtündért emleget, holott ebben a változatban a magyar szöveg Csorbafogúnak nevezi a gyilkost.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11131