|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDAz újságos fiúNagy V. Gergő
The Paperboy – amerikai, 2012. Rendezte: Lee Daniels. Szereplők: Matthew McConaughey, Zac Efron, John Cusack, Nicole Kidman. Forgalmazó: MediaPro. 102 perc.
Egyöntetű viszolygás és masszív
füttyszó fogadta Cannes-ban Lee Daniels második moziját, és ez az uniszónóban
zengő kritikai kórus már önmagában figyelemre érdemessé avatja. Az újságos fiú tényleg nem a finom
gallok ízlésére szabott darab – velejéig mocskos, lucskosan buja, izzatag
neo-noir, amelyben mogorva vademberek krokodilokat beleznek, egy ártalmatlan
börtönlátogatás bizarr szexjelenetté fajul, és a felnőtté válás rögös útján
lépdelő hősünket nyilvánosan levizelik.
Mindehhez
pedig egy lusta nyomozás története adja a keretet, a polgárjogi mozgalmaktól
feszült amerikai délvidék pedig a kulisszát. Hatvankilenc forró nyarán egy
bepállott floridai kisvárosba érkezik két újságíró, hogy a helyi seriff
megölése miatt halálra ítélt fickó ügyében szaglásszanak – s melléjük szegődik
egyikük öccse (az álmodozó tekintetű Zac Efron) meg a börtönben senyvedő férfi
levelező-barátnője (a felfújt ajkú, harsány göncökben tipegő, útszéli vampként
domborító Nicole Kidman). A seriff-gyilkos megmentése lomha tempóban halad,
inkább a döglesztő napon izzadnak a szereplők, és a melegtől (vagy épp a
piától) kábán birkóznak felhorgadó vágyaikkal. A Pete Dexter-regényből dolgozó
Daniels egyrészt egy rothadó családról és a ruganyos testű hőse férfivá
éréséről mesél, másrészt az öntudatos feketék látványától döbbent, csurig
rasszista Délről ad képet – de láthatóan akkor van leginkább az elemében,
amikor Efron és Kidman ödipális románcáról tudósít (hol korabeli
Motown-slágerekre komponált montázsokban, hol egy kitartott közelképpel Efron
arcáról), vagy amikor a lápvidék tébolyát cizellálja (lásd a finálé feszült
mocsári bújócskáját). Nem a szépen ívelő, kerek történet, nem az izgalmas
bűnügy, s nem is a tanulság érdekli, inkább az őrület közelségében tevékeny
figurák groteszk közjátékaira fókuszál – és meg kell hagyni, egyedi a humora. Az újságos fiú kétségkívül romlott,
mocskos szenzációkat mutogató mozi – de vadul kicsapongó, túlfűtött parádéja
bátrabbnak és izgalmasabbnak tűnik a hivatalos jó ízlés megannyi kegyeltjénél.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 924 átlag: 5.52 |
|
|
|
|