|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziLámpagyújtogatók Csiger Ádám
Lámpagyújtogatók – magyar, 2015. Rendezte: Dr. Százados Miklós. Kép: Bognár Tamás, Dr. Százados Miklós, Szathmári Tamás, Kovács Márk, Ormándlaky Zsolt, Tőke Béla. Zene: Fodor Dávid, Takáts Eszter, Hosszú Attila. Forgalmazó: Anjou Lafayette. 107 perc.
E különleges film a sci-fi, az áldokumentum
és a vígjáték ötvözeteként írható le: az önmagukat alakító alkotók 42 honi
hírességet interjúvolnak meg, a felvételeket pedig rakétába zárva szeretnék
fellőni az Androméda-ködbe, a földönkívülieknek szóló bemutatkozásként az
emberi faj és főleg a magyarság részéről. Az interjúalanyok megszólalásai és a
forgatás fikciós történetszála váltogatják egymást, az alkotók igyekeznek
elmosni a határt a valóság és filmjük között. A kerettörténet reflektál is
arra, hogy független, kis büdzséjű, félprofi magánakcióról van szó.
Legközelebbi rokonai William Castle kreatív blikkfangokra épülő szegénysori
munkái, valamint a gerilla reklámkampánnyal sikerre vitt „talált felvétel”
horrorok (Ideglelés, Parajelenségek).
Interjúk készítéséhez nem kell nagy büdzsé, az ismert nevek vonzzák a
publikumot, a sci-fi áldokumentarista körítés felkelti a figyelmet, az
önironikus kerettörténet pedig apológia mindezért. Az alkotók ráadásul nem
először csinálnak ilyet, hisz ők készítették A tüke fenomént is, mely e film főpróbájának is beillik,
helyszínként Magyarország helyett Péccsel. Ugyancsak sikeres helyiekkel
készített interjúfüzér önreflektív áldoku-komédiával megspékelve, mely
lokálpatrióta imázsfilmből misztikus sci-fibe fordul, ahogy az alkotók a
pécsiek (a legenda szerint) kimagasló tehetségének okát kutatják és találják
meg az urán hatásában. Mindkét mozi figyelemfelkeltő, közönségcsalogató, de a
tartalmukról sokat elmond, hogy A tüke
fenomén egyik megszólalója szerint a film témái „a hétköznapi ember
fantáziáját mozgatják meg”, ezúttal pedig a Tankcsapda tagjai mutatnak rá, hogy
a nagy kérdésekre többnyire csak elkoptatott frázisokban lehet válaszolni. E
közhelyek ugyanakkor szinte mind igazak, igencsak ráférnek egy negatív
előítéletekkel telített társadalomra.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 157 átlag: 5.37 |
|
|
|
|