KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kész katasztrófa

Huber Zoltán

Trainwreck – amerikai, 2015. Rendezte: Judd Apatow. Írta: Amy Schumer. Kép: Cody Lee Lipes. Zene: Jon Brion. Szereplők: Amy Schumer (Amy), Bill Hader (Aaron), Brie Larson (Kim), Tilda Swinton (Dianna), John Cena (Steven). Gyártó: Apatow Productions / Universal Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 125 perc.

Judd Apatow újabb felfedezettjének neve bizonyára nem ismeretlen az amerikai stand up és a minőségi televíziózás fejleményeit követők előtt. Amy Schumer az elmúlt időszak egyik nagy szenzációja, a szókimondó New York-i hölgy kiváló szkeccs-sorozatával számos elismerést gyűjtött be. Első filmjének születését Apatow producer-rendezőként segítette, míg Schumer egy remek forgatókönyvet és saját színészi kvalitásait hozta a produkcióba. Az együttműködéssel szerencsére nemcsak ők, de mi is jól jártunk.

Schumer a korábbi munkáiból ismerős figurát hozza és most is felcseréli a megszokott nemi szerepeket. Önéletrajzi elemekben bővelkedő története hagyományos romantikus komédia annyi különbséggel, hogy jelen esetben ő hajszolja az egyéjszakás kalandokat és a férfi lesz az érzékeny, érzelmi kötődésre vágyó fél. Bár ez a csere önmagában még nem írja felül a műfaj klasszikus szabályrendszerét, e gesztusával Schumer egyszerre képes fricskázni a hétköznapi hímsovinizmus és a rosszul értelmezett feminizmus röhejes túlkapásait. Hősnőnk irigyelt szabadsága és felszabadult viselkedése ellenére sem érzi igazán jól magát a bőrében, ám mindezzel csak akkor szembesül, mikor felbukkan a szerelem lehetősége.

A személyes nézőpont és a remek mellékszereplők mellett a film legnagyobb erőssége a főszereplő érzelmi kiteljesedésének rendkívül érzékeny megragadása. A vaskos poénok mögött valódi karakterdráma rajzolódik ki, a megváltást a családi kapcsolatok újragondolásán keresztül a megfelelő önkép megtalálása jelenti. Schumer provokatív őszintesége és kritikus meglátásai kellő súlyt kölcsönöznek a romatikus mesének, így a végeredmény könnyedén kiemelkedik az aktuálisan divatos női vígjátékok mezőnyéből. Az Apatow-pecséttel pedig egy újabb tehetséges komika kerülhet a köztudatba, mely Schumer karrierje mellett a női egyenjogúság ügyének is jót tehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12391