|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziMiért én?Strausz László
De ce eu? – román, 2015.
Rendezte és írta: Tudor Giurgiu. Kép: Marius Panduru. Zene: Viktor Chouchkov.
Szereplők: Emilian Oprea (Panduru), Mihai Constantine (Codrea), Andreea Vasile
(Dora), Liviu Pintileasa (Ionut). Gyártó: Chouchkov Brothers / Libra Films /
Cor Lenis Films. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 125 perc.
A kilencvenes években az
ENSZ és az Unió háborús bűnök vádja miatt gazdasági embargó alá vette Szerbiát.
A blokád kijátszása a környező országok szervezett bűnözői csoportjainak egyik
legfontosabb bevételi forrásává vált, így például csak Romániából sok tízezer
tonna kőolajat szállítottak a szomszédba. Ezek a tranzakciók a
titkosszolgálatok védelme alatt álltak, majd a szolgáltatásért cserébe számos
politikus kampányát finanszírozták a bevételekből.
Tudor Giurgiu valós
eseményeken alapuló Miért én? című
filmjének főhőse, Christian Panduru egy fiatal, naiv de ambiciózus bukaresti
ügyész, akit főnökei egy ilyen korrupciós ügy gyors felgöngyölítésével bíznak meg.
A paranoia-thriller műfaji szabályainak megfelelően azonban a történetben semmi
és senki sem az, aminek látszik. Legmagasabb politikai körökig vezető szálak,
gátlástalanság, cinizmus és manipuláció ellenszelében Panduru fokozatosan
döbben rá arra, hogy ebben a játszmában az igazság kiderítése senkinek nem áll
érdekében.
A film magabiztos és
öntudatos módon használja az egyre kiismerhetetlenebb ügybe fokozatos
belecsavarodó, joggal paranoiás ügyész karakterének műfaji elemeit (többek
között Coppola Magánbeszélgetések-je
is megidéződik abban a jelenetben, ahol a poloskát kereső főhős őrjöngve
tör-zúz saját lakásában). Egyenletesen magas színvonalú színészi alakításoknak
és feszes ritmusának köszönhetően a Miért
én? izgalmas zsánerdarab, amelynek a konkrét korrupciós ügyekre való
tekintettel még politikai gesztusként is fontos szerepe van.
Mióta Románia
csatlakozási tárgyalásain a kora kétezres években az EU feltételként szabta a
mindent átható korrupció elleni harcot, a látványos antikorrupciós ügyek a belpolitikai
leszámolások eszközeivé is váltak. Erről a összetett játszmáról, illetve az
állam, a néhai államszocialista titkosszolgálatok és az új vadkapitalista
bűnözői csoportok genealógiájáról Kelet-Európában annak ellenére még nem sok
thriller készült, hogy ez a történet – még ha eltérő formában is, de – a térség
országainak közös tapasztalata. Nemzetközi viszonylatban a műfaji
vetélytársaihoz képest alacsony költségvetésből készült film, amely egyes
pontokon kifejezetten tévés hatást kelt, talán nem fog átütő sikert aratni, de
a regionális sikerre és nézőkre joggal számíthat.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 31 átlag: 6.06 |
|
|
|
|