|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1980/február
|
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!
• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziÉg és jég közöttJankovics Márton
La glace et le ciel –
francia, 2015. Rendezte és írta: Luc Jacquet. Kép: Stéphane Martin. Zene:
Cyrille Aufort. Gyártó: Wild Touch / Eskwad / Pathé. Forgalmazó: Vertigo Média.
Feliratos. 89 perc.
Az Ég és jég között tökéletes példája annak, hogy kell egy nagyon
fontos témát és egy fantasztikus életutat üres heroizmusba és túlzott
stilizációba fojtani. A klímaváltozás kétségtelenül korunk egyik központi
problémája, a 83 éves Claude Lorius pedig a kérdéskör kulcsfontosságú
kutatójának számít. Az ő hihetetlen pályafutását mutatja be alaposan Luc Jaquet
dokumentumfilmje: archív felvételeken követhetjük végig, hogyan indult az
egyetemista Lorius élete első sarkköri expedíciójára az 50-es években, miként
élte túl az ádáz körülményeket, majd szeretett bele a jeges kontinensbe és
fejlesztette ki azt a különleges eljárást, amellyel napra pontosan képes
megmondani, hány fok volt több százezer évvel ezelőtt. Ezt követően vált a
francia kutató a klímaváltozás elleni küzdelem egyik korai szószólójává, az
Antarktisz jégpáncélja után tévéstúdiókban is megküzdve a tudományos
igazságért.
A film fő gyengesége,
hogy nem elégszik meg az erős történettel. Jaquet ezúttal sem képes az erős
alapanyagra bízni magát, így lépten-nyomon dagályos zenével és patetikus
narrációval támogatja meg a Lorius kalandjait megörökítő Super 8-as
felvételeket. Ráadásul hozzácsap még egy jelenkori szálat is, ahol az öreg
kutató heroikus pózokban mereng az emberiség sorsáról a kietlen sarkköri tájakon,
ezzel nemcsak véglegesen modorossá téve a filmet, de unalmasan bölcs
szuperhőssé stilizálva izgalmas életet élő főhősét. Persze Jaquet korábban is
mintha arra hajlott volna, hogy a dokumentumfilmek Zack Snydere legyen. Már az
Oscar-díjas Pingvinek vándorlásában
sem tudott a téma és a gyönyörű természetképek önerejére hagyatkozni, azóta
pedig csak tovább fokozta a stilizációt célzatos természetfilmjeiben. A Volt egyszer egy erdő-ben az őserdők
kipusztításának veszélyeire, ezúttal a globális felmelegedés beláthatatlan
következményeire figyelmeztet, de mindkét esetben jobban épít az érzelmek
felkorbácsolására, mint a probléma megértésére.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 30 átlag: 5.87 |
 |
|
|
|
