KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Főnök

Tüske Zsuzsanna

The Boss – amerikai, 2016. Rendezte: Ben Falcone. Írta: Melissa McCarthy és Steve Mallory. Kép: Julio Macat. Zene: Christopher Lennertz. Szereplők: Melissa McCarthy (Michelle), Kristen Bell (Claire), Peter Dinklarge (Renault), Kristen Schaal (Sandy). Gyártó: On the Day / Universal Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 99 perc.

 

Hollywood első számú, nehézsúlyú komikája, Melissa McCarthy, legújabb filmjével, A Főnökkel, berobogott a szerzővé avanzsáló sztárok táborhelyére. Az Álomgyár udvarának aranyat tojó tyúkja nemcsak társírói szárnypróbálgatása, de aktuális karaktere révén is jogosult a belépésre: a vaskosságukban is briliáns riposztjairól, szikrázó improvizációiról ismert Frappírkirálynő ugyanis a gigantikus vagyontermelés felkent papnőjeként tűnik fel a vásznon.

A McCarthy-féle kitaszított figura az árvaházban felcseperedő, különféle nevelőszülők által visszapattintott, megalomán üzletasszonnyá fejlődő Michelle személyében tér vissza, aki csúfos bukása után egykori asszisztensnője és kislánya otthonában sátrat verve kezdi újraépíteni karrierjét. A kőkemény túlélő Claire-rel társulva és egy csapat különc iskoláslányból hadsereget toborozva, percek alatt sikeres brownie birodalmat épít, azonban az ellenséges cserkészalakulat besavanyodott vezetőnőjén és saját ősriválisán, a kicsi, de annál bosszúszomjasabb Renault-n túl, saját ridegségével is meg kell küzdenie ahhoz, hogy elnyerje valódi jutalmát, az igazi családot.

McCarthy ezúttal is bűnös és vulgáris örömök közvetítője: a lépcsőházi emberek vágyait beteljesítő verbál-terminátorként tör előre (olykor egész testét is bevetve), azonban a jól irányzott beszólások és az úthengerként átrobogó monológok a megszokottnál némileg fáradtabb tempóban érkeznek. A társíró-rendező színész (McCarthy férje), Ben Falcone, a Tammy után másodszorra irányítja szabadszájú hatalmas Afroditéjét – ám hála a hanyagul összefércelt forgatókönyvnek és a kínos momentumoknak, a legújabb közös alkotás is csak alibiként szolgál egy jó hangulatú családi bulihoz. Ezzel együtt a zseniális komika, akárcsak a pokróc főhősnő, bőven megérdemli a következő esélyt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12714