|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziA kis kedvencek titkos életeVarró Attila
The Secret Life of Pets
– amerikai, 2016. Rendezte: Chris Renaud és Yarrow Cheney. Írta: Brian Lynch,
Ken Daurio és Cinco Paul. Zene: Alexandre Desplat. Gyártó: Illumination
Entertainment / Universal Pictures / Dentsu. Szinkronizált. 87 perc.
A manapság húzóágazatnak
számító fantasztikum műfajai közül az animációs mese az utolsó, ami
többé-kevésbé tartja magát az eredeti történetekhez, így aztán ritka csemegét
jelenthet a vakációs sequel-cukrászdákban:
idén az Illumination leányvállalat állt elő két minyon között egy friss
rigójancsival, ami a Disney-féle Zootropolis
után ismét csak a antropomorf állatkák mókás belvilágában keresi a következő
franchise-indítás lehetőségét. Ám az A
kis kedvencek titkos élete mind fantáziavilágával, mind stratégiájával
szöges ellentétben áll a Mikiegérgyár termékével: a Hihetetlen utazás állatfilm-klasszikusát nagyvárosi környezetbe
helyező történet (egy furcsa kutyapáros kalandos hazatéréséről a manhattani
szingli-gazdihoz) a Zootropolis
korszellemhez illő integrációs utópiájával szemben inkább a szegregációra
szavaz.
Míg az álnok politikai
összeesküvést leleplező nyuszi-róka buddy
movie leplezetlen társadalmi reflexiót kínálva a Donald Trump-féle
fenyegetése a faji együttélés mellett tette le voksát, a Renaud-Cheney páros
verziójának fagylaltszínű hipszterálom-New Yorkjában a kiskedvencek saját
bejáratú mikrouniverzumban élik életüket párhuzamosan a gyanútlan gazdik
világával, ahol minden állatnak megvan a maga skatulyája, és egy
sztereotíp-idegen nyuszinak legfeljebb a főgonosz szerepköre juthat. Ezt az
ideológiai háttérüzenetet persze legfeljebb azok a szülők nehezményezhetik,
akik számolják a napokat az első Disney-hercegnő coming out-ig, a szegrágáció másik, műfaji formája azonban valóban
ókonzervatívnak bizonyul: szemben a Zootropolis
szabatosan megszerkesztett, kortárs műfaji ötvözetével (ahol a
detektívtörténetre felhúzott mesevígjáték végig összhangban marad a
krimi-elvárásokkal), az Illumination-opusz laza pikareszktörténete mindössze
egymás után helyezett (és időnként, mint a Grease-musicalbetétre
szerkesztett hotdog-trip esetében, meglehetősen disszonáns hatást keltő)
epizódok zsibvásári zsánermozaikjaként végzi a kötelező nyári porontyvakítást.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 4 átlag: 5.75 |
|
|
|
|