|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziSuicide Squad – Öngyilkos osztagKránicz Bence
Suicide
Squad – amerikai, 2016. Rendezte és írta: David Ayer. Kép: Roman Vasjanov.
Zene: Steven Price. Szereplők: Will Smith (Deadshot), Margot Robbie (Harley
Quinn), Joel Kinnaman (Flag), Viola Davis (Waller), Jay Hernandez (El Diablo),
Jared Leto (Joker). Gyártó: DC Entertainment / Atlas Entertainment / Warner
Bros. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált.
130 perc.
Mit
keres egy csapatnyi másodvonalbeli képregénygonosz (és Joker) egy
többszázmillió dolláros film főszerepeiben? Ez a kérdés foglalkoztat mindenkit,
aki laikusként figyeli, miként költözteti át mozgóképre a DC kiadó saját
szuperhőskészletét. Pedig az Acélember
és a Batman Superman ellen után
mozikba küldött Öngyilkos osztagban
pont az tűnt vonzónak, hogy nem egy újabb világmegmentő jófiú kalandjait
mutatja be, hanem a gazfickóknak ad lehetőséget a kibontakozásra.
Író-rendezőnek a stúdió megnyerte az életművét marcona férfihősökkel kitapétázó
David Ayert (Az utolsó műszak, Harag), így volt okunk rendhagyó
képregényadaptációban bízni.
A
film azonban nem váltja be a vérmes reményeket. A hosszúra nyújtott
csapatépítés után, amelyben a legtöbb szereplő saját bemutatkozó videóklipet
kap, az osztag rögtön bevetésre indul – ez teszi ki a játékidő második felét.
Ám a számos karakter közül csak Joker szerelme, az eredetileg is egy régebbi
filmadaptáció (a nagyszerű, ‘92-es Batman-rajzfilmsorozat) kedvéért kitalált
Harley Quinn nevezhető izgalmas figurának. Margot Robbie alakításában Harley
kiszámíthatatlan, pezsgő és veszélyes, vagyis pont olyan, amilyennek a filmnek
is lennie kéne. Kár, hogy körülötte csupa szürke és unalmas alak tétlenkedik,
köztük a Batman-filmváltozatok legsótlanabb Jokerével.
A
hevenyészett, értelmetlen fordulatok közben van idő elgondolkodni azon, hány
férfiak által elnyomott és megnyomorított nő tűnik fel a történetben: Harley
Quinn mellett a zord katonatiszt megzsarolt barátnője, és a másik dimenzióból
érkező fivérére utalt Varázslónő is ki van szolgáltatva egy-egy férfifigurának.
Ha szexista hozzáállására nem is, Ayer legalább néhány vizuális ötletre büszke
lehet – a ruhájukat színes masszává oldó, bőrüket szétmaró savfürdőben ölelkező
Joker-Harley kettős képe az egyik legszebb momentum, amit szuperhősfilmben
láthattunk.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 21 átlag: 4.81 |
|
|
|
|