|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziUnderworld: VérözönHegedüs Márk Sebestyén
Underworld: Blood Wars –
amerikai, 2016. Rendezte: Anna Foerster. Írta: Kyle Ward és Cory Goodman. Kép:
Karl Walter Lindenlaub. Zene: Michael Wandmacher. Szereplők: Kate Beckinsale
(Selene), Theo James (David), Lara Pulver (Semira), Charles Dance (Thomas),
Tobias Menzies (Marius). Gyártó: Lakeshore Entertainment / Screen Gems.
Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált.
91 perc.
Len Wiseman 2003-as Underworld-ja nekünk, magyar nézőknek
leginkább azzal vált emlékezetessé, hogy egyaránt szerephez jutott benne Görög
Zita és a hármas metró. A népszerű akcióhorrornak azóta nem kevesebb, mint négy
folytatása született, a legfrissebb epizódot, a Vérözönt látva azonban meg kell, hogy állapítsuk, hogy az évek
során ez az eredetileg sem túl színvonalas franchise
is csak visszafelé volt képes fejlődni. Immár nemcsak a minőség romlott, de az
előző részeket ideig-óráig élvezetessé tevő műfaji elemek is a
felismerhetetlenségig erodálódtak.
A sorozat nyitódarabja
egy eredetinek semmiképp sem nevezhető, de határozottan piacképes
műfajkevercset kínált a nézőknek: Wiseman filmje alapvetően a Rómeó és Júlia főbb fordulatait emelte
át egy vámpírok és vérfarkasok örökös harcáról szóló történetbe, a románc és a
horrormotívumok mellett azonban a Mátrix-
és a Penge-filmek stílusát imitáló
akciófilmes vonások is kiemelt szerephez jutottak. Ebből az ötödik részre nem
maradt más, mint a máz, az öncélú tobzódás a mára divatjamúlt cyber-gótika
leginkább közhelyes képeiben. Ezen felül a film nemhogy érzelmeket, de épkézláb
motivációkat sem képes felmutatni, a korábban hangsúlyos horrormotívumok,
fantasztikus elemek pedig vagy végletesen degenerálódtak, vagy teljességgel háttérbe
szorultak (jóllehet a vámpírok érzékenyek a fényre, de soha nem harapnak meg
senkit, a vérfarkasok pedig hatékonyabb harcosnak bizonyulnak az átalakulásuk
előtt). Az alkotók ráadásul olyan buzgón igyekeztek megágyazni a következő
folytatásnak, hogy a 90 perces játékidő végére gyakorlatilag semmivel nem
kerülünk közelebb az expozícióban felállított konfliktusok megoldásához. Igaz,
egy ilyen ihlettelen filmnél ezért már végképp felesleges reklamálni.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1 átlag: 6 |
|
|
|
|