|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDA csodanőKránicz Bence
Wonder Woman – amerikai, 2009.
Rendezte: Lauren Montgomery. Forgalmazó: Warner Home Video. 73 perc.
William Moulton Marston az amerikai
képregénytörténet izgalmas figurája: egyszerre volt pszichológus, író és
feltaláló, de leginkább „közgondolkodó”, keleti parti értelmiségi, akinek
mindenről megvolt a véleménye, oktatni és provokálni is szeretett, publikációs
listájánál pedig csak az egója lehetett nagyobb. E szórakoztató férfiú a
negyvenes évek elején úgy döntött, a kor villámgyorsan népszerűvé vált
műfajában, a szuperhősképregényekben is leteszi a névjegyét. Wonder Woman
karakterében a visszaemlékezések szerint ötvözte felesége és szeretője
jellemvonásait, akikkel nem mellesleg közös háztartásban élt. Az amazonok
hercegnőjeként bemutatott, zárt női közösségét elhagyva Amerika és az egész
világ védelmére kelő lasszós szuperhősnő történeteivel Marston a kamaszlányok
szellemi betevőjéről kívánt gondoskodni, miközben néhány elemző szerint finoman
az általa jótékony hatásúnak vélt szexuális dominanciajátékokat, konkrétan a kötözős
szexet (!) is népszerűsítette.
Gondoljunk bármit Marston életművéről,
Wonder Woman igenis alkalmassá vált a feminista ikon szerepére, éppen ezért
fájó, hogy a filmesek azóta sem tudtak méltó adaptációt készíteni kalandjaiból.
A bemutatás előtt álló, élőszereplős szuperprodukció hírére kiadott 2009-es
rajzfilm is csüggesztően sótlan darab, amelyben csak az antik mítoszok
levegőjét árasztó jelenetek érnek valamit – Árész például úgy szabadul ki az
amazonok börtönéből, hogy száz évig tartó csábítással édesgeti magához őrét. A
modern világunkban bonyolódó cselekmény viszont érdektelen csihipuhiba fullad, mitikus
és reális miliő pedig sehogy sem szervesülnek egymáshoz. A fantáziátlan
látványvilágról nem érdemes szót ejteni, és a nemi szerepekre tett, kínálkozó
megjegyzéseket is a közhelyszótárból másolhatták ki az alkotók. Akit kicsit is
érdekel a figura, annak inkább a sötét hangvételű bűnügyi történeteivel nevet
szerzett, de az amazonok szigetén is boldoguló Greg Rucka Wonder
Woman-képregényeit ajánljuk az ismerkedéshez.
Extrák: Két kisfilm Wonder Womanről,
audiokommentár, a következő DC-rajzfilm (Batman
és Harley Quinn) ajánlója.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2 átlag: 6.5 |
|
|
|
|