|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Mozi6,9 a Richter-skálánBarkóczi Janka
6.9 pe scara Richter –
román-bolgár, 2016. Rendezte és írta: Nae Caranfil. Kép: Vivi Dragan Vasile.
Szereplők: Laurenţiu Bãnescu (Tony), Maria Obretin
(Kitty), Teodor Corban
(Apa). Gyártó: Cinema-Film H.I.P.
Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos.
116 perc.
Tony, a közepesen
tehetséges, mellőzött színész minden erejével a nagy kiugrásra készül.
Címszerepet kapott az Orfeusz és Euridiké történetéből készült bárgyú
musicalben, ahol a színházigazgató szeretőjéből lett hisztis primadonna mellett
végre megmutathatja, hogy mire képes. A próbák jól indulnak, de a férfi egyre
nehezebben tud a karrierjére koncentrálni, mert közben fenekestül felfordul a
magánélete. Feleségével egy kisebb földrengést követően új otthonba költöznek,
amit a depresszióval és önértékelési zavarral küzdő asszony rendez be. Míg
Kitty a feng shui előírásainak
megfelelően dekorálja a lakásban a „hírnév-sarkát”, a férj felfedezi, hogy nem
kötöttek túl jó üzletet, mert az épület szerkezete egy következő földrengést
már nem bírna ki. Az ingatlan mellett házasságuk alapjai is rogyadoznak, a
helyzetet pedig súlyosbítja, hogy váratlanul Tony rég nem látott apja is
feltűnik, aki náluk kíván tölteni néhány éjszakát.
Nae Caranfil (Közelebb a holdhoz, A többi néma csend)
filmje rutinból hozza a román újhullám minden stiláris erényét, emellett
azonban nem mutat sok eredetiséget. Kiváló színészek (Laurenţiu Bănescu, Maria
Obretin, Teodor Corban) replikáznak egymásnak a sokaknak ismerős kispolgári
helyzetekben, elrajzolt karakterek, finom irónia és remek dialógok
szórakoztatják a nézőt. A nőcsábász papa, a szerencsétlenkedő fiú és a
neurotikus feleség jeleneteit egy lehetséges természeti katasztrófa szürreális
képei lazítják, azonban a kettős szerkezet a film háromnegyedénél kifullad,
többé nem köti le a figyelmünket. Kevesebb fordulat, kevesebb mellékszereplő,
kevesebb álomkép ebben az esetben több lett volna, mert így bármilyen jókat
kacagunk is közben, a végére valahogy nem áll össze semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 7 |
|
|
|
|