|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDÉbredésekKovács Patrik
Awakenings – amerikai, 1990. Rendezte: Penny Marshall. Szereplők: Robert De Niro, Robin Williams, Julie Kavner. Forgalmazó: Bontonfilm. 121 perc. A nyolcvanas évek alkonyán az
Álomgyárban megsokasodtak a fogyatékkal élő hősökre koncentráló melodrámák (Egy kisebb isten gyermekei, Esőember). E trendvonalba illeszkedik
Penny Marshall Ébredésekje is: a
történet a visszahúzódó, ám jellemes kutatóorvosról, Malcolm Sayersről (Robin
Williams) szól, aki új munkahelyén, egy bronxi klinikán a Parkinson-kór addig
szinte ismeretlen válfaját diagnosztizálja betegeinél. Amazok öntudatlan,
bénult állapotban vegetálnak, mígnem a lelkes doktor egy úttörő gyógyszer
segítségével kiszabadítja őket az örök álom rabságából. A terápia első
alanyával, Leonarddal (Robert De Niro) őszinte barátságot is köt, ám később
kiderül: az előidézett javulás csupán ideiglenes.
Marshall
nemesen konzervatív férfimelodrámája apránként mélyül el, ám már az
expozíciótól kezdve folyamatosan csigázza a néző érdeklődését. Szerencsés, hogy
mindvégig Sayers nézőpontján keresztül értesülünk az eseményekről: így a
direktor egyrészt nem árusítja ki az emberi szenvedést, de a politikai
korrektség bástyája mögé sem bújik. Az Ébredések
ugyanis egyetemleges példázat az élet értékéről és súlyáról, továbbá a
gyógyítás teremtő erejéről. Sayers büszke apaként bábáskodik szendergésükből
felébresztett páciensei felett, s ezáltal ő maga is egyre nagyobb jártasságra
tesz szert az emberi kapcsolatokban. E megindító tapasztalatcserét ragyogó,
mély értelmű metaforák támasztják alá: Rilke A párduc című versének megidézése például kimagasló bravúr.
Ráadásul
a második játékrészbe némi áthallásos rendszerkritika is vegyül: Leonardnak a
kórház vezetősége elleni rebelliója szinte már a Száll a kakukk fészkére atmoszféráját idézi (korántsem véletlen,
hogy maga a sztori 1969-ben, az amerikai hippikorszak és ellenkultúra zenitjén
játszódik). Szerencsére Marshall direktor jobbára kerüli a szirupos,
hatásvadász megoldásokat, és az egyszerű, de felkavaró üzenetet intelligensen
tálalja, Williams pedig meggyőzően játssza újra a Holt költők társasága szelíd
humanistáját, míg De Niro élete egyik legnagyobb alakítását nyújtja e kisebb
remekműben.
Extrák:
Werkfilm és mozielőzetes.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|