|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziSzínpadon az életemVajda Judit
Marvin ou la belle
éducation – francia, 2017. Rendezte: Anna Fontaine. Írta: Pierre Trividic és
Anne Fontaine. Kép: Yves Angelo. Szereplők: Finnegan Oldfield (Marvin), Grégory
Gadebois (Dany), Vincent Macaigne (Abel), Catherine Salée (Odile). Gyártó: PAS
Productions. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos.
115 perc.
Jó volna azt hinni, de
nem minden meleg kamasz önfelfedezése olyan problémamentes, mint ahogy azt a Szólítsd a nevedenben láthattuk. Egy
ilyen problémás, sőt traumatikus eszmélést mutat be Anne Fontaine (Coco Chanel, Gemma Bovery) új filmje. A Színpadon
az életem többé-kevésbé szabályos felnőtté válási történetként kezdődik, ám
főhősének, a kulturálisan igen hátrányos (értsd: proli) közegben nevelkedett
érzékeny, meleg fiatalnak felnőttként újra fel kell nőnie – ezúttal időközben
megváltozott környezetéhez. Fontaine műve arról beszél igen szemléletesen,
milyen nehéz megtalálnia önmagát annak, aki gyerekként nem kapta meg azt a
stabil hátteret, amelyre alapozva felépítheti saját személyiségét, így
felnőttkorában kell pótolnia a lemaradást. Minderre nagyon szépen utal a film
háromféle címe: az eredeti, a Marvin ou
la belle éducation a jó nevelésre, pontosabban annak hiányára céloz, míg a
nemzetközi angol cím, a Reinventing
Marvin az identitás újbóli felfedezésére – a legtöbb országban viszont
egyszerűen Marvinként mutatták be az
alkotást, amely talán a legbeszédesebb cím mind közül.
Marvin (ahogy arra a
magyar cím is utal) színházterápiával, egy saját magáról szóló darab színre
vitelével próbálja meg felnőttként újra összerakni magát. Ez az összerakás
pedig a nézőre is vonatkozik, mivel a film is „darabokban van”, dekonstruált a
szerkezete, ide-oda ugrál az időben, így nekünk is úgy kell összeillesztenünk a
darabkáit. Anne Fontaine pályája során már sokféle alkotást készített, de
minden filmjében közös a szenvedély központi tematikája. A főhősnek ezúttal egy
olyan szenvedélyhez kell felnőnie, amelyet sokáig saját maga sem ért. És
ironikus módon – habár Fontaine-nek voltak már teátrális alkotásai – az erős
színházmotívum ellenére ez lett a rendező eddigi legkevésbé mesterkélt,
legtermészetesebb és legigazabb műve.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|