|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziHaverok harcaSoós Tamás Dénes
Tag –
amerikai, 2018. Rendezte: Jeff Tomsic. Írta: Russell Adams cikke alapján Mark
Steilen és Rob McKittrick. Kép: Larry Blanford. Zene: Germaine Franco.
Szereplők: Ed Helms (Hoagie), Lil Rel Howery (Reggie), Jon Hamm (Bob), Isla
Fisher (Anna), Jeremy Renner (Jerry). Gyártó: Broken Road Productions / New
Line Cinema. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált.
100 perc.
Ismét az élet, na meg
egy jelentős amerikai újság (a Wall Street Journal) cikke szolgáltatta az
ihletet az új hollywoodi vígjátéknak, amelyben egy csapat felnőtt úgy próbálja
megőrizni a gyerekkori barátságát, hogy minden évben egy hónapon keresztül
fogócskáznak. Negyven felett, családdal, kiskutyával és tisztes kispolgári
állással még ez a pofonegyszerű játék is nehezített pálya, hiszen a baráti kör
tagjai különböző városokban élnek – és nehezített azért is, mert egyik
haverjukat, Jerry-t 30 év alatt sem sikerült még soha, senkinek elkapnia.
Az eddig jobbára
ismeretlen tévés humorszaki, Jeff Tomsic ebből a történetből akár egy
korszakváltó komédiát is kihozhatott volna, ami végleg nyaralni küldi az
infantilis gyerekember Seth Rogen-féle kiadását, aki a Z-generáció hőseként a
füvezős semmittevéssel igyekezett kitolni a felnőtté válás határát, hogy az Éjszakai játékkal együtt a
harmincpluszos korosztály számára is átélhetővé tegye a gyermeki lélek
megőrzésének kihívását. De Tomsicnak nem volt ilyen ambíciója, se a barátságról
a közhelyeken túlmutató mondanivalója. Hagyja, hogy a feldobott – és igencsak
izgalmas – kérdések a barátokat egymástól eltávolító, túlzásba vitt
versenyszellemről, vagy a társaságot szétszabdaló hierarchiáról csak úgy
lógjanak a levegőben, mert azzal múlatja a kissé túlnyújtott, 100 perces
játékidőt, hogy minél több zsáner akciótípusát karikírozza a dzsungelhorrortól
a háztáji thrillerig, amikor az utolérhetetlen Jerry-t kvázi szuperhősnek teszi
meg, és olyan lassított felvételeken, elkenődő arcokkal és akrobatikus
mutatványokkal vezeti le a kergetőzéseket, mint Guy Ritchie a Sherlock Holmesban. Kétségkívül
szórakoztató nézni, ahogy a Haverok harca
frappáns stílusgyakorlatként visszavezeti az akciófilmet ősforrásához, az
abszurdba tolt burleszkhez, de szomorú közben azt látni, hogy az eredeti
történetben rejlő életörömöt és a barátság ünneplését csak szerencsesütis
szlogenekben, és nem érdekfeszítő emberi viszonyokban élhetjük át.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|