|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégTizenháromCsillag Márton
A magyar közönség eleddig csak harsány tini-komédiákból tájékozódhatott a kaliforniai kora-tizenéves lányok klipszekkel és körömlakkal színesített szürke hétköznapjairól, de a derék néző mindig sejtette, hogy valahol a közelben, talán éppen Arnold Schwarzenegger házának árnyékában élnek az igazi tinilányok, akik fogyasztói törpökként rettegnek a divatos ruhák, kábítószerek és orális szex hókuszpókjától. A Tizenhárom alaphelyzete nem sokban tér el a hasonló korosztályról szóló, de jóval fiatalabb nézői célcsoportot megszólító művekétől: a Spinédzserek és A csaj nem jár egyedül című filmekhez hasonlóan a legmenőbb csajok közé való feltörés és beilleszkedés problematikáját boncolgatja. Tracy (Evan Rachel Wood) egyedülálló, otthon fodrászkodó édesanyjával (Holly Hunter) és spontán füvező tizenéves bátyjával él egy Los Angeles-i kertvárosban, és akár hazudni (!) is képes lenne azért, hogy az iskola legmenőbb csajaival mehessen shoppingolni. A szép és leleményes kislány hamar el is nyeri a latino vadóc, Evie (Nikki Reed) barátságát, aki egyenesen Tracy házába költözik, és mindenre kiterjedő kiképzésben részesíti debütáns barátnőjét: a déli bolti lopást délutáni drogozással feledtetik, majd a helyi feka srácok szerszámát tisztogatják, mintha ez lenne az önmegvalósítás legkézenfekvőbb módja. Fiatal hősünkkel hamar elszalad tehát a ló – elkeseredett édesanyja értetlenül kapkodja a fejét, akár a kézikamera mozgását figyelemmel kísérő néző, aki mintha üvegfal mögül, tehetetlenül nézné Tracy megromlását. Catherine Hardwicke elsőfilmes rendező nemcsak látványtervezői tapasztalatait kamatoztatta a megrázó történet elmesélésében, de nagy segítségére volt az Evie-t alakító Nikki Reed is, aki társ-forgatókönyvíróként saját élményeit szőtte bele a sztoriba. A 2003-as Sundance Fesztivál filmje nem tündérmese tehát – aggódó anyukáknak nem ajánlott, tizenhárom fölött viszont minden lánynak kötelező!
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1103 átlag: 5.58 |
|
|
|
|