|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégEladóTamás Amaryllis
Az Eladó talányos mai kalandfilm – az árulásról, a szenvedésről és a szeretetről. Egy nő (futóatléta) és egy férfi (magándetektív) tévelygése a labilis, szabályok nélküli világban, az emberi kapcsolatok „sűrűjében”. Egy esztendőkig tartó szökés és annak állomásait egy hónapon keresztül követő utazás filmje, Boulogne sur Mertől New Yorkig. Egy egymás számára ismeretlen, „különös pár” vándorútja egymás felé az érzelmek, a cselekedetek kiismerhetetlennek tűnő labirintusában – az első szerelem elárultatásától, az illúziókkal való leszámolásig; a véglény-létezéstől az újraszületésig. A francia nő és az olasz férfi szokatlan lendülettel előadott, kegyetlen története oly merészen szól magányról, szabadságról, vágyról, szerelemről, a személyiség vad, önromboló erejéről, hogy bár magával ragad, végig a szakadék szélén egyensúlyoz.
„France Robert én vagyok.” – jelenti ki, Flaubert nyomán szabadon, a megszokott hétköznapi hazugságok szövevényes hálójából szökni kívánó „gazella” futását követő magánnyomozó. Laetitia Masson második filmje Franciaországban legalább akkora meghökkent csodálatot váltott ki, mint annak idején a Bovaryné. Szabálytalan remekmű az Eladó is.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 984 átlag: 5.54 |
|
|
|
|