KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1980/február

• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

Gloria

Tamás Amaryllis

Sidney Lumet lehozta a csillagot az égről a Gloria remake-jében. Sharon Stone akció-thrillerben játszik.

Csillagot az égről a címe egy Nick Cassavetes rendezte fészekmeleg filmnek; nemrég mutatták be nálunk. Az alaphelyzet itt is, ott is egy nő és egy kisfiú kapcsolata.

Itt: Sharon Stone – csupa rángás, radioaktivitás, sebes a szíve, döf a tekintete, vad hiány és betöltetlen űr. Ott: Gena Rowlands – bölcs sugárzás, egy gyönyörű asszony, egy jelentős művész harmadvirágzása. Itt: önsajnálat s bosszú. Ott: az érdeknélküliség kalandja. Itt: a csömörig domináns némber. Ott: kolosszális a lélek csöndje. Itt: grasszál az erőszak. Ott: szlalomozik a béke. Itt: idegvégződések az arcon. Ott: könyörület és elegáns megnyugvás. Itt: megrendítő kétségbeesés – nem a színésznő – a civil Sharon Stone vonásai mögött. De: ez egy más „műfaj”. A csillag – aki 1999-ben odanyilatkozik, hogy leginkább Hitlerrel szeretett volna/szeretne találkozni hatmilliárd ember közül..., itt: fekete hangulatok vegetációjában halmozottan hátrányos helyzetű, sittről frissen szabadult, balek betyárbabát alakít. Mi lesz vele?

Talán megmenti egy kisfiú. A szeretet leleményével. Mint a filmen. Mint a filmeken.