|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk még9 és 1/2 hétTamás Amaryllis
Melodrámának álcázott szoftpornó: a szerelmet kereső szirén (Kim Basinger) és a „bujakórban” szenvedő „titokzatos” ügynök (Mickey Rourke) erotikus kalandja.
A gyengéd és türelmes John kisfiús tekintetétől azonnal elcsábuló Elizabeth kezdetben mindenre gondol, csak arra nem, hogy egy megtervezett, aljas színjáték szinte hipnotizált szereplője lesz. Hogy a szerelmi tivornyában a Férfi a kilenc és fél hét alatt eljut majd a végsőkig: megalázza, csak azért, hogy megtudja, egészen a hatalmában tartja-e. Feltehetően a női nem rabjaként vált zsarnokká a nők felett, a rövid és szenvedélyes kapcsolatukat átszövő heves szexualitás csak taktikai lépés. A teljes kiszolgáltatottságig a Nőt mégsem ez, hanem feltétlen odaadása juttatja el. Elizabethnek a viszonzás követelménye nélküli szeretni tudást, Johnnak a másikban való feloldódás kockázatát kellene vállalni... Mindkettőjükből hiányzik a szeretet a másik iránt, így a – benne lüktetni a másik sorsában – csak kínzó vágy marad. Erotikus tűzijátékuk: elszalasztott lehetőség, mert önmagukban nem képesek a szeretetet észrevenni. Küzdelmük a tökéletes nemiségért Boris Vian-i figurákéhoz hasonló, mintha a botrányos Köpök a sírotokra vad erotikája elevenedne meg a filmkockákon, e filmes bestsellerből azonban hiányzik a viani együttérzés. „Dehát Amerikában nem csinálnak nagy ügyet az olyan formák kisajátításából, amelyek sikerrel kecsegtetnek”.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1645 átlag: 5.53 |
|
|
|
|