KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Szentév

Szendi Gábor

 

„Művész” és „kontár” bűnözők viaskodnak ebben a filmben. A börtönből szökött két „művész” a Szent évet kihasználva papi álruhában igyekszik repülőn Rómába, de – úgy tűnik – három „kontár” géprabló megakadályozza kincsásásukat. Precízen előállított vígjátéki helyzet ez, de egy korszakváltás társadalomlélektani krízisét is tükrözi a sztori. A letűnt idilli korban „művész” és nyomozó viszonyát etikett szabályozta (lásd: a filmbeli rabló-pandúr viszonyt!). A szervezett alvilág betartotta a játékszabályokat, racionális és szociális érzületű volt.

Ezt a viszonylag nyugalmas kort valami ismeretlen erő szétrombolta; a kisember életében eluralkodó bizonytalanság és kiszolgáltatottság egyik megtestesítője a brutális, mindenre elszánt, véreskezű „kontár” lett. Hiába győzedelmeskedik a filmben a „kontár” fölött a „művész”, az ő idejük lejárt. Ez a film zárójelenetének metaforikus értelme is: itt válik nyilvánvalóvá, hogy hőseink szélmalomharcot vívtak. és vereséget szenvedtek a kortól. Sírjunk is, nevessünk is ezen a vígjátéki requiemen? Nézzük inkább Jean Gabin utolsó alakítását, minden kritikusi morgás nélkül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7731