Láttuk még

Genezis

Győrffy Iván

A Mikrokozmosz alkotógárdájának második természetfilmje nagyszabású látlelet az univerzum és a földi élet kezdetéről és sorsáról. Míg a biológus végzettségű szerzőpáros első közös alkotása egy találomra kiválasztott rét hétköznapjait elevenítette fel, pazar közeli felvételekkel és ellesett életképekkel, a Genezisben már jóval távolabb merészkednek: az ősrobbanástól a csillaghalmazok kialakulásán keresztül a Föld formálódásán és az első életformák megjelenésén át a ma ismert természet létrejöttéig jutnak el. A színpompás jeleneteket – kristályok keletkezését, atomok kergetőzését, lávafolyamok ömlését, állati és emberi embriók mozgását, növények fejlődését – felmutató természetfilm lenyűgöző képkockáit mindvégig egy idős afrikai történetmondó elmélkedései és a látványt illusztráló cselekedetei foglalják keretbe. Bár a forgalmazó szerint a földszínű barlangban ülő narrátor a griot törzs tagja, ennek ne dőljünk be: valójában a nyugat-afrikai kultúrában elterjedt mesemondó figurájáról van szó, aki letéteményese volt a falu családfájának, évszázadokra visszanyúló történetének, a törzsfő udvari énekeseként is működött, így egyszerre volt mestere a szónak és a zenének. Az apáról fiúra és anyáról leányra szálló mesterség felbukkanása itt jelképes: az emberiség bölcsőjét ringató afrikai nemcsak emlékezetével szolgálja a múlt megidézését, hanem értelmezi, és le is másolja a világ keletkezését és pusztulását. Eszmefuttatásai hosszadalmasak és közhelygyanúsak, de szépek és szemléletesek is: „Élni annyi, mint történetet szőni az elfeledett kezdet és a teljesen ismeretlen vég között”.

A film utánozhatatlan erénye, hogy ragyogó ötletekkel és mikroszkopikus méretű, majd hirtelen a horizontra emelkedő képekkel van tele, melyeket kiváló ütemmel központoz az élőbeszéd és a zene. Belülről láthatjuk a tojásból kibújó struccot, az anya méhében ásítozó agyagemberkét, kívülről a medúza elolvadását és a barack lassú elrothadását, és felülről a káosz őstengerébe visszaömlő élet folyamát. A felvételek zöme a civilizációtól jobban elzárt, a törzsfejlődés oldalágait felmutató helyeken készült: Madagaszkáron, Izlandon, Polinéziában és a Galapagos-szigeteken. Utóbbi helyen végzett kutatásai késztették már Darwint is evolúciós alapműve megírására. De míg a tudós kibelezte vagy farkuknál összekötözve véres harcra kényszerítette a szigeteken talált hüllőket, addig a Genezis rendezői csupán megfigyelik, ám békén hagyják a kamera elé tévedő élőlényeket. Az idő nélkülük is teszi a dolgát, és újrarendezi szétbomló atomjainkat – talán egy újabb természetfilm kedvéért.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2005/05 58. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8243

Cikk értékelése:

szavazat: 1966 átlag: 5.41