|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDKis halTosoki Gyula
Little Fish – ausztrál, 2005. Rendezte: Rowan Woods. Szereplők: Cate Blanchett, Sam Neill, Hugo Weaving, Dustin Nguyen. Forgalmazó: Warner Home Video. 114 perc.
Az ausztrál művészfilmes színtér egyik reménysége a lét árnyékos oldalainak feltérképezésére esküdött Rowan Woods rendező, akinek a Fiúk című munkáját követő második mozija Sidney hírhedt külvárosába, a jelentős vietnami populációja miatt Little Saigonnak becézett és a heroinisták Paradicsomaként ismert Cabramattába kalauzol. A hősök az elviselhetetlenül könnyű lét rabjai, kiugrott és a szer szorításából szökni képtelen, szerencsétlen és még szerencsétlenebb emberek. A középpontban az anyagtól való megszabadulása után nagy reményekkel új életet kezdő, idővel néhány illúzióval szegényebb és néhány vaskos tapasztalattal gazdagabb harmincas Tracy áll, Woods az ő kapcsolatait bemutatva vázol képet az ausztrál anyagosok mikromiliőjéről.
Bár olykor közhelyekbe is belefut, egészében véve izgalmas a mozija. Egyfelől hozza a kortárs művészfilmektől elvárható kötelezőket (mélydrámai színészi játék, elliptikus szerkesztés, minden ízében kigondolt, stilizált képi világ), másfelől műfaji elemeket is beemel: a Tracy egyik patronáltjaként feltűnő, lecsúszott rögbicsillagnak Sidney drogbárójával folytatott homoerotikus viszonyát taglaló epizódok melodrámai színezetűek, a főszereplőnőt megvezető alakok konspirációs technikáinak bemutatása pedig a thriller felé tereli a filmet.
Az Ausztrál Filmintézet részéről 13 díjra jelölt Kis hal nagy erénye az A-ligás (Hollywodban is jegyzett nevekből álló) színészgárda minőségi teljesítménye, továbbá a markáns vizuális megoldások. A kábult zöldekkel, temetői kékekkel és macskajajos sárgákkal megfestett világ képei jó időre beleégnek a néző agyába.
Extrák: interjúmorzsák a rendezővel, a forgatókönyvíróval és néhány színésszel; előzetes.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1058 átlag: 5.56 |
|
|
|
|