|
Év
1980/február
|
Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
N. N.: A magyar film – ma
Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága
Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
Molnár Gál Péter: Fedora
Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
Loránd Gábor: Vállalom, főnök
Veress József: Karrier
Koltai Ágnes: A fekete halál
Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
Zalán Vince: Skalpvadászok
Galgóczy Judit: A halott vissztér
Bikácsy Gergely: Megközelítések
Bende Monika: Oké, spanyolok
Csala Károly: Irány: Belgrád!
Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
Faragó Vilmos: Kijön a tévé
Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDIdiokrácia – Hülyék paradicsomaKlág Dávid
Idiocracy – amerikai, 2006. Szereplők: Luke Wilson, Maya Rudolph. Rendező: Mike Judge. Forgalmazó: InterCom. 81 perc.
Milyen szerencse, hogy a DVD segítségével a dobozba zárt filmek is végül bemutatásra kerülhetnek. Mike Judge (Beavis & Butthead) filmjével a Twentieth Century Fox nem mostohán, hanem egyenesen gonoszul bánt: a tesztvetítések után a stúdió egy évig a fiókjában rejtegette, majd a bemutatót a legkisebb hírveréssel, hivatalos poszterek nélkül és az amerikai nagyvárosok elkerülésével ejtette csak meg, holott Judge előző filmje, az erős közepes Hivatali patkányok az Államokban olyan kultstátuszt ért el, ami garantálta volna a rajongók támogatását, így a kedvező bevételt is.
Valószínű, hogy a Fox csak a nagyobb üzleti érdekeit védte a kisebb feláldozásával: az Idiokrácia ugyanis egy bugyutának ható, de könyörtelen szatíra az ötszáz év alatt súlyosan elbrandesedő, elbutuló Egyesült Államokról, másodrendű, Woody Allen Hétalvójából már ismerős sztorival, de igazi márkák és franchise-ok felhasználásával.
Pedig a márkadominancia kifigurázása csak az egyik vaskosabb szelete a filmnek: Judge nem kíméli sem a szórakoztatóipart (2505 legjövedelmezőbb filmjét nemes egyszerűséggel Fenéknek hívják, és a szüzséje sem bonyolultabb), a politikát (az USA elnöke egy kétszeres pankrátorbajnok és pornósztár) vagy akár a jelenkori katonaságot sem, eszközeiben pedig képes úgy keverni a puhább gegeket a maró gúnnyal, hogy a kizárólag egyiket vagy másikat váró néző sem csalódik benne.
Extrák: kimaradt jelenetek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1184 átlag: 5.56 |
|
|
|
|