KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1980/február

• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

Bőrfejek

Alföldi Nóra

Leatherheads – amerikai, 2008. Rendezte: George Clooney. Szereplők: George Clooney, Renée Zellweger, Jonathan Pryce. Forgalmazó: Select Video. 114 perc.

George Clooney minden kétséget kizáróan korunk egyik legnagyobb stílusikonja, kinek matt ezüsttel bevont fizimiskáját és modorát régi vágású, ám romlatlan elegancia jellemzi. Bár Clooney megjelenése makulátlan, rendezői minősítésben elkövetett munkáin világosan látszik, hogy a hibátlan stílusig számára is göröngyös út vezet, még akkor is, ha rendre klasszikus fazonokkal dolgozik, és olyan szabászoktól leshet el trükköket, mint a Coen testvérek vagy Soderbergh. Míg az Egy veszedelmes elme vallomásaiban kissé bizonytalankodva tapogatózott a hatalmas barkók és trapéznadrágok közegében, addig a 2005-ös Good Night, and Good Luckban már fennkölt formalizmussal adaptálta nagyvászonra az ötvenes évek televíziós stílusát.

Legújabb rendezésében tovább gazdagítja klasszicizáló imázsát; a Bőrfejek a harsány húszas évekbe helyezett történet, mely kedvesen nosztalgikus képet fest az amerikai foci hőskoráról, amikor a futballsztár lét csupán az egyetemi ligán belül volt elképzelhető, a profik pedig legelésző tehenek között öklözték egymást, pár fős, pankrációra éhes közönség előtt. Miután a hivatásos Dodge Conelly az alacsony nézettség miatt kénytelen lehúzni a rolót, úgy határoz, hogy bevesz csapatába egy nemzeti hősnek kikiáltott ifjú egyetemistát, aki a gigantikus stadionok közönségét hozza magával. A nagypályán azonban a szabályok és a sportszerűség az úr, így percek alatt vész ki minden spontaneitás és izgalom a nem kifejezetten gentlemaneknek való labdajátékból.

Clooney jó érzékkel válogatta össze a kor jellegzetes gegjeit, az üldözésekkel és tömegverekedésekkel erősített történetet bájos szerelmi szállal csipkézi kellemes hangulatú screwball comedyvé. A Bőrfejek elegánsan szabott, megnyerő külsejű hommage, mely nem a régi nagyoknak, sokkal inkább magának George Clooney-nak szól, és annak ellenére is sikerül a kifinomultság benyomását keltenie, hogy itt-ott kispórolja belőle az anyagot.

Extrák: Semmi.