KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Crank 2 – Magasfeszültség

Sepsi László

Crank 2: High Voltage – amerikai, 2009. Rendezte és írta: Mark Neveledine és Brian Taylor. Kép: Brandon Trost. Zene: Mike Patton. Szereplők: Jason Statham (Chev Chelios), Amy Smart (Eve), Dwight Yoakam (Doc Miles), Efren Ramirez (Venus), Reno Wilson (Orlando). Gyártó: Lakeshore Entertainment / Lionsgate. Forgalmazó: Fórum Hungary.Feliratos. 96 perc.

 

A 2006-os Crankkel a Neveledine/Taylor-páros kőbe véste az új évezred akciófilmjeinek (és játékainak) egyetlen valamirevaló aranyszabályát: ha megállsz, meghalsz. Egy akciódarab addig működik, amíg száguld és pörög: ha akár a vásznon, akár a nézőtéren csökken az adrenanalinszint, mind a hős, mind maga az alkotás bukásra van ítélve, és visszazuhan az unalom és érdektelenség kénköves poklába. Chev Chelios (Jason Statham) őrjöngésének második felvonása újfent ezen alapelvnek megfelelően készült: miközben a tematizált műfaji metaforát egy valamivel olcsóbb gegre cseréli – Chelios-nak folyamatos ingervadászat helyett az ellopott eredeti helyére behelyezett műszívet kell minduntalan árammal feltöltenie –, az első rész tanulságát már adottnak veszi, ráadásként pedig a folytatásokra jellemző fokozásigényt is híven kielégíti. (Utóbbira lásd például a főhős és barátnőjének nyilvánosan zajló aktusait az első, illetve a második részben.)

Az esetenként már erőltetettnek ható Crank 2 minden hibája ellenére az eddigieknél is egyértelműbbé teszi: Mark Neveldine és Brian Taylor a gamer-szubkultúra első fecskéi, akik sikeresen beröppentek a mainstream filmkészítésbe. Az elpusztíthatatlan Chelios már egy monitor előtt nevelkedett generáció exploitation-ikonja, aki checkpointtól checkpointig száguld keresztül az irracionálisba hajló cselekményen, s még mielőtt kifulladna, meg-megáll feltölteni a nullponthoz közelítő életerő-csíkját. Körülötte a világ nem több a Grand Theft Auto térképénél, ellenfelei ostobának programozott ágyútöltelékek, kik közül csak a bossok emelkednek ki, bajtársai pedig rajzfilmből szökött karikatúrák: diadalútja és hamar elnyert kult-státusza már paradigmaváltást jelez, mely során Hollywood végképp megadja magát egy új generáció igényeinek, miközben az immár hazatért Rambo és a kompjuterizált világban csak tévelygő John McClane üresen maradt helyét életre kelt poligonfigurák veszik át.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9821