KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ünnepek után

Kolozsi László

Marti, dupa craciun­ – román, 2010. Rendezte: Radu Muntean. Írta: Radu Muntean, Alexandru Baciu, Răzvan Rădulescu. Kép: Tudor Lucaciu. Zene:. Szereplők: Dragoş Bucur (Cristi), Maria Popistaşu (Raluca), Victor Rebengiuc (Nucu), Mimi Brănescu (Paul). Gyártó: HBO Romania / Multimedia Est. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 99 perc

 

Helen Fischer írja le a legpontosabban a párkapcsolatok dinamikáját Miért szeretünk című könyvében: amint a közös gyermek kezd leválni, a társak egymás iránt érzett vágya egyre erőtlenebb lesz, egyre kevesebbszer kívánják egymást, kapcsolatuknak egy újabb szerelem vet vagy vethet véget. Természetesen Fischer sem tagadja, hogy van szerelem, de úgy írja le annak keletkezését, biológiai okait, hogy a szerelmet, mint mítoszt, lerombolja. Józan, mégsem keserű.

Az Ünnepek után című film is az: józan, de nem keserű. Azt taglalja, hogyan bomlik fel egy egyébként még nem is menthetetlen házasság. A film egyetlen perce sem patetikus, vagy szánakozó. Éppen azért olyan hátborzongató, mert nem szól semmi különösről, mert a jelenetek, melyeket látunk, ismerőseink, vagy a mi életünk jelenetei is lehetnének. Mintha az élet egyes fázisai változtatás nélkül kerültek volna át a filmbe. Radu Muntean filmjének öt kulcsjelenete van. Az első: egy középkorú férfi egy húszas évei végén járó lánnyal a szeretkezésük után meztelenül incselkedik. Kiderül, hogy a férfi házas, szeretője a kislánya fogorvosa. A második: a kislányhoz és az apjához váratlanul betársul az anya, amikor a fogorvoshoz mennek. (Itt derül ki, hogy a román színészek milyen tökéletes lélektani ábrázolásra képesek: az orvosnőn látszik, hogy a helyzet feszélyezi, szorong, pedig nem szakad el nála a cérna. Az anya ellenben mintha nem tudna semmiről, és nem is sejt semmit. Mindketten a tekintetükkel fejezik csak ki érzelmeiket.) A harmadik: a férfi meglátogatja karácsony előtt szeretőjét, összeakad egy rokonnal, akinek már fejtartása (nem csak hideg szavai) is azt mutatja, nehezményezi a kapcsolatot. A negyedik: a férj vallomása. Egy reggel kávéfőzés közben mond el mindent. Feszélyező jelenet, melyben az elhagyott a gyász minden stációját produkálja, az elutasítástól a dühig. (Kevés film tudja így megragadni miért és hogyan szakad el az öröknek hitt kötelék.) Az ötödik: karácsony van. A család, a szeretet ünnepe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10363