KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Távozz tőlem, Sátán!

Varró Attila

Deliver Us from Evil – amerikai, 2014. Rendezte: Scott Derricksen. Írta: Ralph Sarchie könyvéből Scott Derricksen és Paul Harris Boardman. Kép: Scott Kevan. Zene: Christopher Young. Szereplők: Eric Bana (Sarchie), Edgar Ramírez (Menoza), Olivia Munn (Jen), Sean Harris (Santino). Gyártó: Jerry Bruckheimer Films / Screen Gems. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Keresztény filmrendező számára nem igen akad értelemszerűbb zsánerválasztás a megtestesült Gonoszról szóló okkult horrorfilmeknél, már pedig Scott Derricksen eddigi életműve – az Amikor megállt a Föld messiás-scifijétől eltekintve – kizárólag pogány démonokkal való szembesülések rémtörténeteiből áll, amelyek során a spirituális válságban tengődő vérprofi főhős vagy eljut a megváltásig (Ördögűzés Emily Rose üdvéért) vagy pokolra száll (Hellraiser: Inferno, Sinister). A Távozz tőlem, Sátán! híven követi az eddigi alapképletet, az Emily Rose törtető ügyvédnője és a Sinister sikeréhes true crime-írója után visszatérve a debüthorror „mocskos zsaru”-figurájához: hőse ezúttal Bronx legkeményebb körzetében kerül szembe a műfajtól megszokott kisázsiai démonnal, aki három iraki veteránt megszállva próbálja tönkretenni családi életét és megbüntetni sötét múltjáért.

Derricksen eddig is makacsul ragaszkodott a bűnügyi műfajkerethez, ördögűző-sztorit helyezett tárgyalótermi drámába, amatőrfilmekből támadó gyermekfalót illesztett sorozatgyilkos-thrillerbe, most pedig egy James Ellroy-féle zsarufilm ismerős kliséi peregnek (rajtaütések, nyomozás, bunyók), középpontban a saját agresszív ösztönénjének kiszolgáltatott rendőr-Hulkkal, aki majdnem olyan potenciális veszélyforrást jelent környezetére, akár a kiűzendő démon. A megtörtént eseményeket feldolgozó tárgyalótermi sátántörténetek (Emily Rose, valamint az íróként jegyzett Devil’s Knot) sorát követve Derricksen ezúttal is valós figurákkal dolgozik, Ralph Sarchie nyomozó/démonvadász önéletrajzi könyvének (Beware the Night) epizódjaiból kerekít látványos, eseménydús mesét, eddigi filmjeinél is komolyabb hangsúlyt fektetve az atmoszférateremtésre és karakterábrázolásra. A végeredmény mégsem hihető ördögűző-horror, meggyőző megváltásdráma, vagy akár egy jó kis rögbrutál cop movie: a nyári dömping kedvéért biztonsági játékot választó író-rendező ígéretes horrorja összes erényét beáldozza a creepshow-hatásdramaturgia kedvéért, minden lehetséges szobasarkot, sikátort és cselekményfordulatot kihasználva egy olcsó frász kedvéért – minimum maga Ellroy kellene hozzá, hogy kiűzze a filmből a Constantine szellemét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11753