KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Pszichothriller

Amíg alszol

Kettős hatás

Varró Attila

Balagueró bravúros pszichothrillerében a közönség választhat zsánert magának.

 

Jaume Balagueró eddigi zsáneréletműve mind tematikájában, mind hatásmechanizmusában szorosan kötődött a horrorhoz, a kortárs európai rémfilm egyik vezéralakjává avatva a katalán születésű rendezőt. Még a két kísértetfilmjét (Darkness, Hideg csontok) és nagysikerű zombi-duplázását ([Rec]1-2) megelőző ezredfordulós debütálása, a Névtelenek okkult szekta-opusza is kezdettől a félelemkeltésre épít: az eltűnt kislánya után nyomozó kétségbeesett édesanya fokozatos csapdába szorulását és a lassanként köré gyűlő borzalmakat könyörtelen végkifejletig lekövető történet az Ördögűző racionalizált verziójaként, misztikus hókuszpókuszok nélkül jeleníti meg minden anya legnagyobb félelmét, a serdülőkorban elszabaduló gyermek rémképét, aki minden ok nélkül kilép a családi képből és idegenné válik. Az erős pszichológiai indíttatás Balagueró kísértetfilmjeiben is szépen tetten érhető (a Darkness sátánista Ragyogás-variációja a családi erőszak témáját feszegeti, a Hideg csontok kórházi rémmeséje pedig a gyermekhalál traumáját bújtatja gótikus köntösbe), ám a két [Rec]-film found footage munkáihoz inkább a zombiközeghez jobban illeszkedő szociohorrort választotta, egy nagyvárosi bérház mikrokozmoszában modellezve a krízishelyzetben darabjaira hulló társadalmat. A tavalyi alkotás az életmű első darabja, ahol a rém-auteur idegen forgatókönyvből dolgozik, amit óvatos műfajváltása is jelez: az Amíg alszol pszichothrillerében háttérbe szorul az áldozatok rettegése, ahogy Balagueró merész döntéssel átáll a sötét oldalra.

A 2011-es alkotás legfontosabb vonása ugyanis éppen az, hogy ezúttal a történet abszolút főgonosza kerül főhős-szerepbe, így – akár a Kamerales vagy a Sötétkamra esetében – a befogadó egy beteglelkű, visszataszító figura oldalán maga is tettestárssá válik. A helyszín ezúttal is a Balagueró-féle nyomasztó

bérház, amelynek csendes, udvarias gondnoka éjjelenként gonosz játékokat űz a lakókkal, mígnem a szerelméül kiszemelt lány kedélyes közönye egyre riasztóbb tettekre provokálja, feltartóztathatatlan erőszak-lavinát indítva el a falak között. A rendező a bravúros negyedórányi expozícióban fokozatosan tárja fel a zárkózott férfi árnyoldalát, kezdettől felkínálva a lehetőséget, hogy belelássunk egy szerencsétlen, magányos kisember életébe: együtt éljük át vele a napi megaláztatásokat (amelyek csúcspontjaként a szeretett nő ágya alatt kell végigszenvednie egy szenvedélyes aktus mozgalmas eseményeit), sőt akár szoríthatunk is neki a suspense-helyzetekben, amikor egyik reggel hajszál híján lelepleződik vagy épp sarokba szorítja a szemben lakó kislány aljas zsarolása. Balagueró nem csupán hiteles, átélhető portrét kínál egy szexuálisan frusztrált érzelmi nyomorék fokozatos átalakulásáról kíméletlen gonosztevővé, de precízen szemlélteti a különbséget a szörnytől való félelem és a szörnnyel való (kényszerű/

önkéntelen) azonosulásból fakadó feszült izgalom hatásmechanizmusa között – különös műfaji tudathasadásba csalva nézőjét, ahol egyszerre szembesülhet a bűnelkövetés tiltott izgalmával és a teljes

kiszolgáltatottság, az arctalan fenyegetés bénító borzalmával.

 

AMÍG ALSZOL (Mientras duermes) – spanyol, 2011. rendezte: Jaume Balagueró. Írta: Alberto Martini. Kép: Pablo Ross. Zene: Lucas Vidal. Szereplők: Luis Tosar (César), Marta Etura (Clara), Iris Almeida (Úrsula), Alberto San Juan (Marcos). Gyártó: Filmax Entertainment / Cubica. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 102 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/11 31-32. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12895