KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar film

Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

Sós B. Péter

 

Hova kerüljön az állami filmgyártás idején 1948–1987 között gyártott 830 film tulajdon- és forgalmazási joga: évek óta vitatkoznak ezen a filmes szervezetek, cégek és intézmények vezetői, valamint a két illetékes minisztérium – a privatizációs és a művelődési tárca – képviselői. A kulturális bizottságtól közelebb a törvényhozáshoz sosem került egyetlen javaslat sem. A privatizációs miniszter legutóbb, április 9-én májusi döntést ígért, de a „szakmai egyeztetéseken” túl nem történt semmi. A filmek belföldi forgalmazási jogai jelenleg a Moképnél vannak, a külföldiek pedig a Hungarofilmnél. A nemzeti kulturális közkincs értékét egy vagyonértékelés 200 millió forintra becsülte. A jogokért folytatott hadakozás valódi célja, hogy a sokszereplős médiapiac létrejötte után ki részesül majd a filmek sugárzási jogának bevételeiből. A médiatörvény ugyanis magyar filmek játszására kötelezi a tévétársaságokat, és ebből évente a 830 film jogainak birtokosa – becslések szerint – 30–60 millió forintra számíthat. Csak a közvetett állami tulajdonlás tenné lehetővé, hogy ebből a forgalmazási költségek levonása után kifizessék majd a szerzői jogdíjakat és költsenek az alkotások megőrzésére, karbantartásukra is.

Az ÁPV Rt. illetékeseinek álláspontja szerint egyetlen cégnél, a Moképnél kell összevonni valamennyi film jogát, és a később privatizálandó társaság kereskedne azokkal a mozgókép- és médiapiacon. Ezt az álláspontot támogatta a kulturális bizottság ülésének napján nyilvánosságra hozott levelében 12 rendező, akiknek mintegy 200 filmje van a csomagban.

Tizenhárom filmes szakmai szervezet és stúdió viszont egy létrehozandó közhasznú társaságnál látná jó kézben lévőnek a műveket, hogy egyenrangúan értékesíthetőek legyenek a piacon, és nyereségérdekelt magántulajdonos hasznot ne húzzon eladásukból.

A kulturális bizottság ülésén az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke is bejelentette igényét a jogok birtoklására.

A Filmvilág lapzártája idején teljesen áttekinthetetlen a helyzet: előfordulhat az is, hogy a szakmai szervezetek álláspontját figyelmen kívül hagyva kormányelőterjesztés születik arról, hogy nyílt privatizációs pályázaton hirdetik meg a stúdiókat, a Mafilmet, a Moképet, a Hungarofilmet, a náluk lévő filmjogokkal együtt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/07 37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1491