KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Balladák filmje II.

Székely Gabriella

 

A Gulyás testvérek bizonyára többször jártak Kallós Zoltán nyomában Erdélyben. Két évvel ezelőtti szép dokumentumfilmjük a Balladák filmje egy hosszú utazás személyesen megélt és feldolgozott élményeiről számolt be. Filmszociográfiájuk egy zárt világban élő sokajkú népesség lelkületét szólaltatta meg prózában és zenében, melyet nem tört meg sem a fondorlatos politika, sem a napi nyomorúság. A közösség természetes megtartó erejét sugároztatták a rendezők, egy bámulatos és utánozhatatlan életformáról tudósítottak, innen Európa közepéből. Portrékat festettek az élettől kacéran és csúfondárosan búcsúzó öregasszonyról, Rebi néniről, a több száz lejes büntetésekre fittyet hányó népénekesről, Gyuriról, Vilma néniről, aki ötvenkét éves korában tanult meg traktort vezetni.

A Balladák filmje most folytatódik. A második részben Gulyás Gyula és Gulyás János szorgalmas néprajzszakos hallgatókként temetést és keresztelőt forgatnak, kamerájuk táncra perdül a lakodalmon. Kallós Zoltán tudósként elmagyarázza, melyik zenei motívum hogyan változik a nemzetiségi dalokban, a szövegek hogyan módosulnak az egyes közösségek élményei alapján. Személyes életéről nem vall többé, nem meséli el, miért börtönözték be évekkel ezelőtt, ám azt igen, hogyan kutattak együtt Andrásfalvi Bercivel Erdélyben 1960-ban.

A kritikust balsejtelmek gyötrik mintha a Balladák filmjéből kiszorult felvételeket látná a vásznon. A Kallós Zoltán nyomában összegyűjtött filmes leletek bizonyára néprajzi kincsnek számítanak. A néprajz pedig valóban fontos tudomány, manapság különösen az, de nincs mindig feltétlenül köze a filmművészethez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4073