KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Kedves Olvasó!

A szerkesztőség

 

Ünnepi számot tart kezében. A „nagyalakú” Filmvilág, az elmúlt évtizedekben gyakran el-parentált, de újból és újból feltámadó folyóirat, a vidám túlélő, most, 2019 szeptemberében negyven éves.

Bármennyire tisztelettel viseltetünk is lapunk múltja iránt, alig rejthetjük el mosolygásunkat a ma már ne tagadjuk, sokszor naivnak tetsző képzelgések fölött, amellyel a folyóirat húsz éves jubileumán, 1999 szeptemberében megjelentetett jövendölések fürkészték az elkövetkezendő húsz esztendő, vagyis a mi jelenünk titkait. Persze, tudjuk, az időben előbbre tartók mindig igaztalan fölényt érezhetnek a múltbeli jóslatok valóságtartalmát illetően, elődeink is triumfáltak az ő elődeik fölött, a történelem sem más, mint e triumfálások láncolata, mégis, vesszük magunknak a bátorságot, hogy néhány archív cikk közzétételével megosszuk olvasóinkkal ezt az élményt. Önökre bízzuk, vessék össze tapasztalataikkal a képzelet játékait.

Az 1999-es szeptemberi szám szerkesztői bizonyosak voltak benne, hogy a jövő a digitális mozgókép és a virtuális szórakozásjegyében telik majd, de azt például nem sejthették, hogy a mindenható szimulakrum uralma hamarosan pünkösdi királyságnak bizonyul, s csak sokéves áramszünet után lehet újra elektronikus képben gondolkodni. Remélték, hogy a Filmvilág húsz év múlva is létezik majd, de azt nem tudhatták, hogy 2009-ben a nyelvőrség elől kell bujkálniuk, ósdi írógépen kopogva ki a szabad szellem S.O.S jeleit. Ismerték ugyan korábbról a hivatal packázásait, később a kiszolgáltatottságot a pénz diktátumának, de ilyen viszontagság lehetősége meg sem fordult fejükben.

Ma már nehéz rekonstruálni, miként alakult végül kedvezően a Filmvilág sorsa. Mindenféle szóbeszéd kering arról, hogy egy manausi kaucsukkereskedő a Filmvilág javára végrendelkezett, mások esküsznek, hogy 2011-ben a lap az első és egyben utolsó Monte Carlo-i szerencsejátékfilm-fesztiválra akkreditált kritikusa nyerő szisztémával érkezett. Ki tudja. Mindenesetre örömteli tény, hogy a Filmvilág Alapítvány jelenlegi, 2019-es anyagi helyzete megengedi, hogy a magyar filmgyártás bőkezű mecénása lehessen.

Kedves Olvasó! Kérjük, fogadja jubileumi összeállításunkat éppoly érdeklődéssel, mint amilyennel elődeink indultak el kalandos filmodisszeiájukra abban a barbár és veszedelmes korban, az idő meghódítása előtt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 02-03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4555