KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Török filmhét

N. N.

 

Augusztus 21. és 27. között török filmhetet rendezett a MOKÉP. A programban Ömer Kavur Könyörtelen út, Zeki Ökten Visszatérés és A birkózó, Serif Gören A bába és Halit Refig Alev, Alev! című filmje szerepelt. Az összeállítás tanúsága szerint a török filmművészetet továbbra is a társadalmi kérdések iránti fogékonyság jellemzi.

Ömer Kavur rendezőként és szervezőként is a török új hullám meghatározó egyéniségei közé tartozik. A 60-as években Párizsban tanult újságírást és filmrendezést. Ez idő tájt többek között Alain Robbe-Grillet és Bryan Forbes munkatársa volt. Az 1983-as török filmhéten már láthattuk egy filmjét (Keserű szerelmi történet). A Könyörtelen útban egy, az NSZK-ból hosszú évek múltán hazatérő kainionos szembesül a nyomorúságos törökországi viszonyokkal. Megpróbál segíteni züllésnek indult barátján és annak széthulló családján, de jóakaratáért kis híján az életével fizet.

Zeki Ökten színész-rendező már ismerős lehet a magyar mozinézők számára: A nyáj című filmjét nálunk is bemutatták. A Visszatérés a keleti határvidéken játszódik. Főhőse katonakorában lelő egy csempészt. Tette leszerelése után sem hagyj a nyugodni; hogy jóvá tegye bűnét, feleségül veszi áldozata özvegyét. A birkózó a szegénységből való kiemelkedés esélyeit vizsgálja. Serif Gören nevét Az út (Yol), a Yilmaz Güney instrukciói alapján készített cannes-i nagydíjas film sikere tette ismertté. A bába, akárcsak a Yol egyik epizódja, a világtól irgalmatlanul hosszú téllel és évszázadok óta fel nem engedő rideg szokásokkal elzárt Anatóliába vezeti el nézőit. Halit Refig filmje (Alev, Alev!) egy szegénységben elhagyott, de meggazdagodva hűtlen kedvesén bosszút álló nő történetét dolgozza fel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/11 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5688