KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Francia filmhét

N. N.

 

1982 december első felében francia filmnapokat tartottak Budapesten, az Institut Français és a MOKÉP közös szervezésében. A műsoron Robert Enrico három filmje, majd a tavalyi cannes-i fesztiválon bemutatott néhány kevésbé ismert alkotás szerepelt.

Az 1931-ben született Robert Enricót a magyar közönség tizenöt évvel ezelőtt ismerte meg A bagoly folyó című, számos filmnyelvi újdonsággal bővelkedő rövidfilmjével. Később nagy szakmai biztonsággal előállított kalandfilmekkel mutatkozott be, ezek közül vetítették az itthon már régebben játszott Kalandorok, A bosszú (Le vieux fusil), valamint a nálunk még nem ismert Titok című munkáját. Különösen a két utóbbi alkotás értékes: ezekben Enrico „állandó színészei”, Philippe Noiret, Marlène Jobert és Jean-Louis Trintignant segítségével a kalandfilm „lélektani”, nemcsak a bűnügyi „helyzetből”, de a jellemekből fakadó izgalmait mélyíti el.

„A francia film perspektívái” gyűjtőcím alatt Alain Jessua Paradicsom mindenkinek című szatíráját, valamint elsőfilmes, fiatal alkotók munkáit láthattuk. Bertrand Gauthier a Barangolásban (Ballada à blanc) „cselekménytelen”, festői, zenei hangulatú stílussal kísérletezik, Catherine Binet A grátzi Dolingen grófnő játékaiban többszörösen összefonódó cselekmény- és idősíkokkal.

Érdekes alkotás Mahmoud Zemmuri filmje is, Fogj tízezret, és tűnj el, mely két, Franciaországból hazatérő algériai fiatalember viszontagságairól számol be.

A „Perspektíva-sorozat” kiemelkedő darabja, igazi meglepetése Jean-Jacques Beineix bűnügyi filmje, a Díva volt. Sajátos és eredeti, a szürreálist barokk vízióval (és díszletekkel) vegyítő krimi ez, mely egyaránt tartalmaz finom iróniájú melodramatikus vonásokat és harsány horrorparódiát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6686