KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Őrültek háza

Nevelős Zoltán

Dom Durakov – orosz–francia, 2002. Írta és rendezte: Andrej Koncsalovszkij. Szereplők: Julija Viszockaja, Szultan Iszlamov, Sztanyiszlav Varki, Bryan Adams. Forgalmazó: SPI. 104 perc.

 

Első közelítésben olcsó ötlet egy elmegyógyintézetben játszódó történettel beszélni a háború tébolyáról, azzal a tanulsággal, hogy a bolondok a „normálisabbak”. A rendszerváltás után már többedszer hazatérő Andrej Koncsalovszkijnak mégis sikerült izgalmasan beoltania a háborús szatíra műfaját egy Száll a kakukk fészkére-szerű diliházas mesével.

A helyszín csecsenföldi elmegyógyintézet, amelyet 1996-ban, a háború közeledtével elhagy a személyzet, a magukra maradt ápoltak pedig, miközben igyekeznek fenntartani a megszokott rendet, előbb egy csecsen, majd egy orosz katonai egység benyomulása miatt az első sorból figyelhetik a front eseményeit. A megtörtént eseten alapuló, valódi őrültekházában felvett filmben Koncsalovszkij valódi betegek és színészek egyvelegével Fellinire emlékeztető karneválhangulatot teremt a központi szereplő, a huszonéves Zsana tangóharmonika-zenéjére. Az érzelmi skála egyik végpontját a lány vágyálmaiban szereplő Bryan Adams szándékosan giccses zenés betétei jelentik (a kanadai énekes egyik szerelmes slágerét énekli), míg a háború borzalmait néhány váratlan és nyersen erőszakos epizód jeleníti meg, például az, amelyben az udvaron szomorkodó lány háta mögött lezuhan egy helikopter. Máskor a tónus szatirikusból heroikusba vált – mindvégig megmaradva az abszurdban –, például akkor, amikor az egymással feketéző (kábítószerért lőszert cserélő) csecsenek és oroszok parancsnokai rájönnek, hogy Afganisztánban még együtt harcoltak, és az egyik megmentette a másik életét. Szinte folyamatos a hangulatváltás, de ebben az őrült játékban mindez egységbe rendeződik.

 

Extrák: előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8710