KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vértestvérek

Klág Dávid

Gong Wu – hongkongi, 2004. Rendezte: Wong Ching Po. Írta: Chi-long To. Kép: Charlie és Kenny Lam. Zene: Mark Lui. Szereplők: Andy Lau (Jimmy Yam), Jacky Cheung (Bal Kéz), Shawn Yue (Wing), Edison Chen (Turbo), Chien-lien Wu (Mrs. Hung). Gyártó: Anytime Pictures Co. Ltd. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 83 perc.

 

John Woo-t, a hősies vérontás nagymesterét kivételesen nem a csúcsra vitt pisztolypárbajok érdekelték, amikor megrendezte addigi életművéhez képest is erőszakos Golyó a fejbent, hanem hogy elkészítse a Szarvasvadász és az Apokalipszis most saját stílusához igazított változatát. A végeredményen meglátszott a fékezhetetlen düh és a tehetetlenség, amit a Woo az egy évvel azelőtti Tianmen téri demonstrációk leverésekor érezhetett: hiába játszódik filmje a vietnami háború kezdetén, kaotikus tömegjelenetei és morális konfliktusai mind 1989-et idézik. És most itt van félig hivatalos remake-ként a Vértestvérek, ami nem elég, hogy Woo akcióorgiájából csak a szirupot tartja meg, az eredeti szándékot is kiheréli azzal, hogy a hatvanas évek Vietnamjából és Hongkongjából átteszi a cselekményt a harmincas évek Sanghajába. Agyő, apokalipszis, Isten hozott, gengszterfilm!

Ami az art deco rajongóknak persze jó hír, ugyanis Alexi Tan filmjének díszlettervezője és operatőre kitett magáért, amikor a kulcsfontosságú mulató belsejét kellett prezentálni. Aki azonban a három gyerekkori jó barát unásig ismert toposzától (a legkisebb buta, a középső becsületes, a harmadik könyörtelen) egy klasszicista maffiafilmet vagy akár egy Woo-mintájú súlyos sorsdrámát várna, az nehezen fogja megemészteni a zavaros és motiválatlan történetszövést, a fásult színészi játékot és az érdektelen mellékszálakat – avagy a klasszikus bűnfilmek legnagyobb ellenségeit. Igaz, hogy a finálé stilizált leszámolása felvillantja a hongkongi filmek szebb hagyományait, de az azt megelőző nyolcvan perc a mozgóképek gyengébbjeit hozza.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9457