KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Andrzej Wajda háborús trilógiája

Pápai Zsolt

A mi nemzedékünk (Pokolenie) – lengyel, 1954. Szereplők: Tadeusz Lomnicki, Tadeusz Janczar, Roman Polanski. 87 perc.Csatorna (Kanal) – lengyel, 1957. Szereplők: Teresa Izewska, Tadeusz Janczar, Wienczyslaw Glinski. 96 perc.Hamu és gyémánt (Popiól i diament) – lengyel, 1958. Szereplők: Zbigniew Cybulski, Ewa Krzyzewska, Waclaw Zastrzezynski. 103 perc.A filmeket a Kultúrbarlang/Mozinet forgalmazza.

Lengyel filmes körökben – közelebbről: a lódzi főiskolán – időnként elsustorognak egy pletykát, miszerint Andrzej Wajda filmjeit voltaképpen nem is Andrzej Wajda készítette. Akkor ki? – merül fel a kérdés a mítoszrombolásban járatlan, egyszeri mozirajongóban. A válasz mindig ugyanaz: Wajda nem a filmcsináláshoz, hanem ahhoz ért nagyon, hogy remek munkatársakat toborozzon maga mellé, akik aztán megrendezik helyette a filmet.

Az ilyen hírek terjesztői mintha sosem látták volna egyben a mester antréját jelentő Trilógiát. A rendező a három filmben változó munkatársi és közreműködői körrel teremtett szuverén világot, tette le név- és mutatta meg kézjegyét. A Trilógia egyes tételei híradások a náci megszállás kritikus időszakairól, illetve a háború végnapjairól. A Csatorna és a Hamu és gyémánt remekmű lett, de az életmű – és nem mellesleg a Lengyel Filmiskola – nyitányaként elhíresült A mi nemzedékünk is, minden problematikussága ellenére, izgalmas darab. Sőt a Csatornát vagy a Hamu gyémántot betéve ismerő Wajda-rajongók számára igazi kuriózum lehet ez a nálunk kevésbé ismert film, megvan már ugyanis benne az életmű néhány meghatározó témája és motívuma.

A kor sajnálatosan jellegadó sematizmusával szemben még csak mérsékelt sikerrel szembeszálló, ámde – különös módon – így is alanyi hangvételű A mi nemzedékünk formanyelvi arzenáljával lepi meg a nézőt. A film egy csodás négyperces beállítással indul, majd a korai Wajda-művek képi világát erősen meghatározó megoldások következnek: expresszív világítástechnikával vett szekvenciák (lásd a kurta kanálisjelenetet), többteres kompozíciók (lásd a kanális utáni kocsmajelenetet). A formanyelvi megoldásokon kívül a későbbi Wajda-opusokat idézik a XIX. századi, lobogó indulatokkal teli romantikus hősök örököseiként feltűnő figurák is, akiket az a meggyőződés vezérel, hogy hatással lehetnek a történelemre. Ezek a hősök majd a Csatornában és a Hamu és gyémántban jutnak igazán főszerephez.

Egy másik jellegzetes rendezői fogás az ellenpontozó szerkesztésmód, a különböző esztétikai minőségek (például tragikus és komikus) egymás mellé helyezése. Csírájában ez a technika is fellelhető már A mi nemzedékünkben: az egyik mellékszereplő, Jasio halálát elbeszélő képsort a fiatal ellenállók burleszkelemeket sem nélkülöző akciózása előzi meg. A kevert hangnem magasiskoláját mindazonáltal a Hamu és gyémánt jelenti: a zárlatban, az urak polonézének és a főszereplő, Maciek halálának a jelenetében tragikus és komikus pillanatok keverednek egymással páratlan tempóban.

Mai szemmel megnézve a Trilógiát, az ellenpontozó szerkesztés, a világteremtés szuggesztív volta, a drámai-expresszív képi világ tűnik fel elsősorban. Éppen azok az elemek, amelyek olyan gyakran visszaköszöntek a Trilógiát követő filmekben is. Wajda több mint fél évszázada van a pályán, közel negyven nagyjátékfilmet jegyez – és emellett a hihetetlen termékenység mellett is az övé az egyik legegyenletesebb színvonalú életmű a kortárs mezőnyben.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10019