KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hozzátok el nekem Alfredo Garcia fejét!

Kovács Marcell

Bring Me the Head of Alfredo Garcia – amerikai, 1974. Rendezte: Sam Peckinpah. Szereplők: Warren Oates, Isela Vega, Robert Webber. Forgalmazó: Fantasy Film. 107 perc.

A honi dvd-forgalmazás rövidke aranykorának egyik nagy fogása volt Sam Peckinpah westernfilmjeinek gyűjteményes kiadása. Peckinpah a hazai dvd-piac titkos kegyeltje, filmjei néhány kivétellel elérhetők magyar dvd-n, ami nagyon kevés klasszikus hollywoodi rendezőről mondható csak el.

Fontos darabbal gyarapszik most a Peckinpah-sor. A Hozzátok el nekem Alfredo Garcia fejét! a rendező talán legszemélyesebb filmje, és elmondása szerint az egyetlen, amely a producerek otromba beavatkozása nélkül készült. Nem csak Peckinpah életművének, de a hetvenes évek lehangolt amerikai mozijának is szemléletes darabja, minden pillanatából a hiábavalóság érzésének tébolya sugárzik. Ékes cáfolata a Peckinpah-ról elterjedt hősködő macsó-képnek, egyszerre modern western, romantikus road movie és szadista burleszk. A leharcolt bárzongorista küzdelme az újrakezdésért bizakodással indul, de hamar köddé válnak a remények, és hősünk végül gyásztól, dühtől és bűntudattól tüzelve egy őrült roncsderbi résztvevőjeként robog végzete felé, egy levágott fejjel az anyósülésen. Itt már nyoma sincs a korábbi sikereket jellemző elegáns vonalvezetésnek, az elbeszélés kusza és ideges, a film mégis letaglózó erejű. Peckinpah kedvenc rögeszméiből táplálkozik: a szívének oly kedves mexikói környezetből, a hűtlenség megunhatatlan erkölcsi problémájából és az acélszürke öltönyök világa iránt érzett mélységes megvetésből. A napszemüveg mögé bújó, iszákos főhős figurájában nem nehéz felismerni a rendezőt. Összeszorított foggal igyekszik rendbe hozni elfuserált életét, de minden lépésével csak távolodik a céltól.

Extrák: csak filmográfiák.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10024