KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mata Hari

Tosoki Gyula

Mata Hari – amerikai, 1985. Rendezte: Curtis Harrington. Szereplők: Sylvia Kristel, Christopher Cazenove, Usztics Mátyás. Forgalmazó: Fantasy Film. 108 perc.

A nyolcvanas évek derekán a kommunizmus korábban megingathatatlannak hitt magyarországi erődjét belső féreg foga rágja. A diktatúra korántsem kemény immár, inkább pudingszerűen lágy, piacosodik a gazdaság, lazul a szocialista erkölcs.

Az ország az évtized elején csatlakozik a Valautaalaphoz, megjelennek az első gmk-k, továbbá fokozódik a nyugati cégek és vállalkozások érdeklődése a helyi lehetőségek iránt, amit az elvtársak egyetértőleg fogadnak. A válságos helyzetben lévő filmgyártás kiváltképpen éhes a keményvalutával kecsegtető projektekre, és a Golan–Globus cég el is hoz egy produkciót Budapestre: szexfilmet forgatnak, a főszerepben a műfaj sztárjával, Sylvia Kristellel, számos honi színésznek is mellék- vagy statisztaszerepet biztosítva. Budapest székesfőváros Berlin és Párizs szerepét egyszerre játssza a filmben, a Keleti pályaudvartól a New York palotán át a Vígszínházig a legkülönbözőbb bédekker-helyszíneket bocsátják a hazai kultúrpolitika korifeusai a film készítőinek rendelkezésére.

Az első világháború idején francia és német szeretője (illetve néhány lézengő ritter) között ingázó kémnő meséje az Emmanuelle és a Jules és Jim történetelemeit ötvözi, és tökéletesen érdektelen: a sztori lapos, a dramaturgia kiszámítható, a kivitelezés gyenge (a színpadi szcénákon különösen jól látható, hogy milyen gyorsan barkácsolták össze a projektet), továbbá Sylvia Kristel képességei és bájai sem vonzzák különösebben a tekintetet. Mindennek tetejébe az opusz manapság már erotikus filmként sem működik, mivel a szexjelenetek óvatoskodóak és szemérmesek, arról nem beszélve, hogy csak szórványosan kerülnek képre. Végeredményben a Mata Hari csupán gyártástörténeti szempontból érdekes. Megszületésének ténye önmagában unikum: forradalmi tettnek számított az elvtársak asszintenciája mellett nemzetközi stábbal szexfilmet forgatni a nyolcvanas évek Magyarországán. Menahem Golan, Yoram Globus és Rony Yagov producer ezzel a filmmel maguk is bevertek egy-egy aprócska szöget a kommunizmus koporsójába.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11093