KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Játékszerek

Sneé Péter

Bolond világ: aminek természetesnek kellene lennie, miként a jókedvnek is, az az álmokból mosolyog elő, ami pedig a lidércnyomások velejárója volt, a félelem és a pusztítás szenvedélye, napjaink része immár: háború, filmgyártás és hasonló borzalmak riogatnak. Annyira azért mégsem veszítettük el a fejünket, hogy ne akarjunk hasznot húzni mindkettőből. Előbb a förtelmet uzsorázzuk ki, majd ráunván erre, a békevágyat.

A szeretet persze csak a szellemileg visszamaradottak sportja lehet, és akként ábrázolandó, kedves megértéssel. Komoly vevő máshogyan meg sem venné. Barry Levinson meséje az ilyen, Barbieba-bolondult, játékteremben érettségizett és magánnyal vívódó felnőtteknek készült, akik a jó és a rossz játékgyáron csatájába készek beleálmodni a világosság és a sötétség örök küzdelmét. Az Esőember és a Bugsy rendezője segít nekik, egy óra húsz percig altatja őket, hogy hunyt szemmel és csukott fülekkel zavartalanul elmélkedhessenek azon, melyik elviselhetetlenebb: ha agresszív hajlandóságukat műanyagtankokkal élesztgetik, vagy ha a jóízlés és a kellem nevében felhúzható krokodillal böffennek ránk.

Szörnyű dilemma, de van megoldása, elvégre a jó szerepét Robin Williamsra osztották. A díszlettervezőknek és a berendezőknek szóló gratulációkat követően legföljebb annyi töprengeni valónk marad tehát, miközben a háborút figyeljük, hogy nem tévedtünk-e, s csakugyan fölfordult ez a világ, mivelhogy akad, aki szilárdan a helyén áll: a szíve mélyén mindig is jó és a gonoszt bátran leleplező ifjú katonatiszt például. Ő történetesen színesbőrű, akár az US Army vezérkari főnöke. Az egybeesés nyilván a véletlen műve, semmi más.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/05 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1264